Augusztusra leporolná az alkotmányt a kormány<br/>

Új alkotmányt készít az igazságügyi tárca, amelyet augusztus 20-án javasol elfogadni - mondta Dávid Ibolya. A miniszter hangsúlyozta: az alaptörvénynek a tartalma nem, csak a számozása és a preambuluma változna, kijavítanák a technikai jellegű hibákat. A Fidesz támogatja a javaslatot, az MSZP szerint azonban érdemben kellene az alaptörvényhez hozzányúlni.

- Meggyőződésem, hogy egész országunk és jogalkotásunk szégyene, hogy az alkotmány az 1947. évi XX. számot viseli, mert "ez az évszám a legsötétebb Rákosi-korszakot idézi" - mondta Dávid Ibolya a Magyar Hírlapnak. Az igazságügyi miniszter szerint nagyon távoliak az álláspontok az Országgyűlésben arról, hogy egy- vagy kétkamarás legyen-e a parlament, az államfőt közvetve vagy parlament által válasszuk, ezért érdemi kérdésekben várhatóan nem lehet előrelépni. Fontos lenne azonban egységes szerkezetbe foglalni az alkotmányt, amelyet számtalanszor módosítottunk - vélekedett Dávid Ibolya.

A miniszter levélben tájékoztatta a tárca elképzeléseiről a parlamenti pártok elnökeit. Mint írta: "az alkotmány módosítása nem veszített aktualitásából. Úgy véljük ugyanis, hogy azt olyan nemzeti kérdésnek kell tekinteni, amelyben a szükséges konszenzus kialakítása során a kormányzó pártoknak és az ellenzéknek együtt kell működniük, a végeredmény pedig valamennyiünk közös politikai felelőssége."

A rendszerváltást óta eltelt időszakban többször, átfogóan módosított alkotmány az egypártrendszer politikai berendezkedése helyett ma már az emberi és állampolgári jogok biztosítását, a jogállamiságot, a többpártrendszert, a piacgazdaságot, illetve a hatalmi ágak megosztásán és egyensúlyán alapuló demokratikus államszervezetet szabályozza, ugyanakkor formailag még mindig az 1949. évi XX. törvény. Dávid Ibolya szerint államalapításunk ezredik évfordulóján nehéz elfogadható magyarázatot találni arra, hogy a preambulum miért nem utal hazánk történelmi múltjára. Az alkotmány bevezető része röviden bemutatná a magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig, és egyben összegezését adná az alaptörvényt meghatározó jogállami értékeinknek - fogalmaz a miniszter.

Az alkotmány 1949 óta mintegy húsz alkalommal módosult. Az átfogó módosítások, illetve a hatályon kívül helyezések miatt számos helyen üres szakaszok, bekezdések találhatók az alaptörvény szövegében, sőt, még sajtóhibák is előfordulnak, amelyeket ki kellene javítani, nem érintve természetesen az alaptörvény tartalmát - hangsúlyozza a miniszter. A miniszter levelében kifejti: indokoltnak tartaná, hogy a szerkezetében korszerűsített alkotmány elfogadására a millenniumi év méltó lezárásaként 2001. augusztus 20-án, az Országgyűlés ünnepi ülésén kerüljön sor.

A pártelnökökkel a jövő héten kezdi meg a konzultációkat Dávid Ibolya. A kormány egyszer már próbálkozott a szimbolikus módosítással, ám 1999 szeptemberében egyértelművé vált, hogy benyújtani sem érdemes a címében és preambulumában megváltoztatott alaptörvényt. Az ellenzék ugyanis elutasította az átszámozást, és hatpárti tárgyalásokat sürgetett az új alkotmány szövegéről.

A Fidesz álláspontja nem változott, most is támogatná a szimbolikus jelentőségű változtatást - nyilatkozta Répássy Róbert. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője azonban szkeptikus az elfogadást illetően az ellenzék álláspontja miatt. Az alkotmány kozmetikázásának kevés értelmét látom - nyilatkozta Tóth András, aki szerint érdemben és tartalmas módon kellene az alaptörvényhez hozzányúlni. Az alkotmányügyi bizottság MSZP-s tagja emlékeztetett: az előző ciklusban négy évig zajlott egy alkotmányozási folyamat, amely azonban megszakadt. Egy évvel a következő választások előtt kevés az idő az új alaptörvény kidolgozására - fogalmazott. Tóth "kétes értékűnek" nevezte az alkotmány ilyen irányú megközelítését, de hangsúlyozta: a javaslat tartalmának ismeretében alakítja ki az MSZP végső álláspontját.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(200. május 13.)