Nemzetközi vizsgálódás a magyar médiában<br/>

A magyar közszolgálati rádiózásban és televíziózásban kialakult helyzetről tájékozódik három napon át a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ). A küldöttség tárgyal az újságírók egzisztenciális helyzetéről és a sajtótörvényről is. Ez utóbbinak az ad aktualitást, hogy a Fidesz jogi kabinetje tegnap úgy döntött, nem támogatja a lex Pokol törvényjavaslatot, ugyanakkor a Ház elé terjeszti azt a módosítást, amely szerint a sajtónak az ellenvéleményt is közölnie kell. Az IFJ már korábban kifejtette ezzel kapcsolatos fenntartásait, a MÚOSZ pedig bejelentette: Alkotmánybírósághoz fordul.

A Nemzetközi Újságíró Szövetség küldöttsége tegnap politikusokkal, a rádió ügyvezetőjével, az MTV kuratóriumának elnökével találkozott, majd a négy újságíró-szervezet képviselőivel folytatott megbeszélést. Az utóbbi eseménynek helyet adó Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke elmondta: az újságírók egzisztenciális helyzetéről, a médiatörvényről, a sajtótörvényről, a botrányújságírás terjedéséről tárgyaltak. Emellett a Sajtószakszervezet főtitkára azt javasolta, hogy az újságíró szervezetek hozzanak étre egy akkreditációs bizottságot, amely a minisztériumok - sokszor önkényes választása - helyett kijelölné egy-egy szakterület kompetens újságíróit.

A küldöttség a három nap során találkozik a közszolgálati média felügyelőivel, újságíró csoportokkal, sajtószakértőkkel és - mint közleményükben fogalmaztak - "a politikai színskála minden részének vezető képviselőivel is". A négytagú küldöttséget az IFJ ír főtitkára vezeti, tagjai közt ott van az Európai Újságíró Szövetség német elnöke, a Német Újságíró Szövetség elnöke, valamint az Európai Televíziós Unió szlovén alelnöke.

Közben tegnap a Fidesz parlamenti frakciójának jogi kabinetje úgy döntött: nem támogatja az úgynevezett lex Pokol törvényjavaslatot, ugyanakkor a testület a Ház elé terjesztette a sajtót érintő, ptk.-módosító indítványát - tájékoztatta az MTI-t Répássy Róbert, a jogi kabinet vezetője. A Fidesz javaslata szerint ha egy sajtóorgánumban valakiről a személyiségi jogát sértő állítást közölnek, akkor az érintett kérheti, hogy az állítással kapcsolatban a média az ő véleményét is tegye közzé. Pokol Béla kisgazda honatya januárban nyújtotta be újra a Ház elé az 1998-ban már beterjesztett, majd visszavont, lex Pokol néven ismertté vált javaslatát, amelynek legtöbb vitát kiváltott pontja, hogy nemcsak hírekre, hanem véleményekre is lehetne sajtó-helyreigazítást kérni. Répássy Róbert elmondta: a Fidesz javaslata szerint vélemény-helyreigazításról szó sem lehet, csak arról, hogy az ellenvéleményt is közölni kell, akkor, ha az eredeti állítás személyiségi jogot sértett.

A sajtószabadságot sértené, ha bárki arra kötelezhetné a médiumokat, hogy véleményt jelentessen meg - nyilatkozta Orosz Balázsné. A Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) jogi képviselője közölte: ha a Ptk.-módosítás változatlan formájában a Ház elé kerül, Alkotmánybírósághoz fordulnak, továbbá kezdeményezik az államfőnél a jogszabály előzetes normakontrollját. Mint mondta: a Nemzetközi Újságíró Szövetség korábban már megfogalmazta fenntartásait a kötelező véleményközléssel kapcsolatban. Mint mondták, hasonló szabályozás sehol a világon nem ismeretes.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 12.)