Csak a középosztály erősödik<br/>

Orbán Viktor legutóbb beszédében azt hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer megerősödött, a családok 80-85 százaléka tudta igénybe venni az adókedvezményeket, a kétkeresős nagycsaládok jövedelme csaknem 40 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a KSH szerint az adókedvezmény kihasználása csak a két gyermeket nevelő, dolgozó szülők esetén volt 81 százalékos.

Mára biztos lábakon áll a családtámogatási rendszer, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben 14-15 százalékkal nőtt a családok jövedelme, s ez a növekedés már 40 százalék a három vagy több gyermeket nevelő háztartásoknál. Az adókedvezményeket pedig az érintettek 80-85 százaléka tudta igénybe venni - hangsúlyozta parlamenti nyitóbeszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

A KSH legfrissebb adatai szerint azonban csakis a kétgyermekes, kétkeresős családok tudják ilyen nagy számban - 81 százalékban - igénybe venni az adókedvezményeket. Az egy gyermeket nevelő, dolgozó szülők esetében ez az arány 64 százalék, a nagycsaládoknál 72. Viszont 33 százalékra csökken a jövedelemarányos adó útján juttatott segítség igénybevétele, ahol legalább az egyik aktív kereső kiesik.

A Tárki legutóbbi jelentése szerint is azok jövedelme emelkedett jelentősen az adókedvezménnyel, akik három vagy több gyermeket vállaltak, s ahol mindkét szülő dolgozik. Ezek a családok használhatják ki szinte maximálisan az adókedvezményeket. De ez csupán a 180 ezer érintett háztartás mintegy 28 százaléka.

A kormánynyilatkozatokból és a különböző tanulmányokból is egyértelműen érzékelhető: fokozatosan az adókedvezmény válik a családtámogatás kiemelt formájává. Ferge Zsuzsa szociológus elemzéséből kiderül: ez a juttatás 2000-ről 2001-re ugrásszerűen emelkedik, egy gyermeknél 150, kettőnél 180, míg a nagycsaládoknál több mint 300 százalékkal.

Ezzel párhuzamosan azonban - ez a Tárki beszámolójában ugyancsak szerepel - nagymértékben romlott az olyan családok helyzete, amelyekben egyáltalán nincs aktív szülő vagy egyetlen kereső gondoskodik a megélhetésről. A szociológusnő számításai szerint az adókedvezmény igénybevételére képtelenek között ott vannak annak a 400 ezer gyermeknek a szülei, akiket csak egy szülő tart el. Ehhez a csoporthoz tartozik a gyesen lévők nagy része, illetve a nagycsaládok többsége, ahol egy vagy két munkanélküli van.

Harrach Péter, a szociális tárca minisztere úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi kormányprogram egyértelműen családpolitikát és egyelőre nem szociálpolitikát céloz meg.

- Azokat a családokat kivéve, ahol munkanélküli van, valamennyi gyermeket nevelő háztartásban növekedtek a jövedelmek, ugyanakkor a társadalmi osztályok közötti különbségnövekedést sikerült megállítani - mondta. - Jóllehet az aktív kereső családok támogatása lényegesen nagyobb mértékben nőtt, azért kaptak a legszegényebbek is a többletből. Harrach Péter szerint a kiegészítő családi pótlék, illetve a drasztikusan megemelt minimálbérhez kötődő juttatások éppen a hátrányos helyzetű, szegény családoknak nyújtanak segítséget. Azt azonban elismerte, hogy a rendszer még nem tökéletes, korrigálásokra szorul. Ott ugyanis egyelőre nem kellően segít az állam, ahol munkanélküli van vagy esetleg fogyatékos a szülő.

Darvas Ágnes szociológus elgondolkodtatónak tartja, hogy a kormány azt hangoztatja, számára minden gyermek egyenlő és egyenlően támogatott, ugyanakkor azt is elmondja, a családtámogatással elsősorban a társadalom középosztályát szeretné erősíteni.

- Naponta elhangzik az a szlogen, hogy a társadalom számára hasznos, munkát végző embereket kell elsősorban segíteni, s ez a családok támogatásában is pontosan tükröződik. Kérdéses viszont, lehet-e az aktív kereső és a munkanélküli családok közötti egyenlőségről beszélni, hiszen a szülők sem mindig tehetnek helyzetükről, de a gyermekek a legkevésbé sem arról, hová születtek - véli Darvas Ágnes. Nyugat-európai országokban példátlan, hogy az adókedvezmény álljon a családtámogatás középpontjában, s azok kapják a legtöbbet, akiknek a legjobban megy.

A leginkább rászoruló családok helyzetének javítása egyelőre tehát várat magára. A nyilatkozatok mellett bizonyítják ezt a számok is. Azon túl, hogy az alanyi jogú családi pótlék értéke nem emelkedik, reálértéke pedig csökken, Ferge Zsuzsa számításai szerint a gyes és a gyed esetében egyértelmű: minél szegényebb egy család, annál kevesebbet kap. Egyre kevesebb nő tud elhelyezkedni, közülük is elsősorban a szakképzetlenek maradnak munkalehetőség nélkül. Jelentős részük nem képes a keresetfüggő gyedet igényelni, pedig még a 36 ezer forintos átlagos gyed értéke is kétszerese a gyesének.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. december 2.)