Sztrájk az ajkai kórházban<br/>

Csak részben fedezi a fekvőbeteg-intézmények kötelező béremeléseit a kórházi alapdíj év eleji növekedése, ezért a következő hónapokban a likviditási feszültségek fokozódásától lehet tartani. Többen már csak központi segítségben reménykednek.

Tegnap háromnapos sztrájk formájában először vált kézzelfoghatóvá a kórházak körében hónapok óta jósolt feszültség, amelyet a kötelező béremelések okoznak. Az ajkai Magyar Imre Kórház egyes gazdasági és műszaki dolgozói tegnap hat óra óta nem veszik fel a munkát, mivel elmondásuk szerint majd két éve nem kaptak béremelést. A jelenleg húsz tiltakozóhoz várhatóan pénteken további 160 fő csatlakozik időleges munkabeszüntetéssel. A mosodában, konyhában, illetve adminisztrációban dolgozók tiltakozása várhatóan csak kisebb fennakadásokat okoz majd, a betegellátást nem veszélyezteti.

- Mindenki megkapta azt a bérfejlesztést, amit a törvény számunkra előír - mondta Flórián Csaba, az intézet főigazgatója. Ez azt jelenti, már senki nem dolgozik negyvenezer forintnál kevesebbért, és az arra jogosultak részesültek a 8,75 százalékos illetménytábla-emelésből és szakmai szorzóból is. Flórián szerint összesen 53 olyan személy van intézetében, akinek viszonylag magas fizetése nem tette indokolttá a növelést, ami intézményi szinten 16 százalékot jelentett.

- A kórházi alapdíj idei emelése bér jellegű kiadásaink körülbelül 70 százalékát fedezi - mondta Küttel Péter, a fővárosi Károlyi Kórház főigazgatója. - A minimálbér emelése dolgozóink 55 százalékát érintette, intézeti szinten az idei bérfejlesztés 16,5 százalékos volt. A kifizetések mintegy 30 százaléknyi hiányzó részét saját gazdálkodásunkból, a kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével igyekszünk majd előteremteni - fejtette ki Küttel Péter, aki hozzátette: a helyzeten sokat segítene egy központi forrásból finanszírozott bérkorrekció.

Szigorú keretgazdálkodás - jellemezte intézkedéseinek lényegét Kovács Ágnes, a szentesi kórház igazgató főorvosa. A Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke elmondta: a kötelező bérfejlesztés az intézményben átlagosan 27,6 százalékkal növelte a fizetéseket. Az alapdíj idei emelése azonban a költségek mintegy hatvan százalékát fedezi csak, ebből adódóan havonta körülbelül kilencmillió forint hiányzik a kasszából.

Finanszírozási oldalról még 11,767 milliárd forint hiányzik a rendszerből - áll az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) felmérésében. A hazai kórházak 44 százalékát reprezentáló vizsgálat kimutatásai szerint az egészségügyi dolgozók 55 százaléka keresett tavaly év végén bruttó negyvenezer forintnál kevesebbet, egyes intézményekben így az idei bérfejlesztés elérte a 45 százalékot is.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 14.)