A bíróság mérlegeli, perelhető-e az Országgyűlés a megfigyelési ügy miatt<br/>

Előzetes jogkérdésként az Országgyűlés perbeli jogképességéről kell döntenie a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak abban a hétfőn megkezdődött személyiségi jogi perben, melyet a megfigyelési ügyből ismertté vált Faragó Lajos magánnyomozó indított. Faragó jó hírnevének megsértése miatt indított eljárást az Országgyűlés ellen. A parlament jogásza szerint az Országgyűlés nem rendelkezik perbeli jogképességgel, azaz nem perelhető.

Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök azon bejelentése nyomán pattant ki, mely szerint az előző kormányzati ciklus idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.

A bizottság munkáját összegző, a koalíció és a MIÉP képviselői által megszavazott határozat szerint Bédi Csaba, a Köztársasági Őrezred tisztje közvetítette Faragó Lajos magánnyomozónak Czégé Zsuzsának, a Félix Film Kft. vezetőjének a fideszes politikusok megfigyelésére vonatkozó megbízását.

Faragó Lajos ugyanakkor a perben arra hivatkozik, hogy az országgyűlési határozatban elfogadott bizottsági jelentés nyomán ügyészségi vizsgálat is indult, amely viszont tisztázta őt a törvénytelenség vádja alól, és rögzítette, hogy nem követett el bűncselekményt.

Az Országgyűlés jogi képviselője azonban a hétfői tárgyaláson állította, hogy a vitatott jelentés nem tartalmaz valótlanságokat, viszont politikai jellegű aktus és így - tekintettel a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvére - bíróság előtt nem támadható, továbbá általában az Országgyűlés nem rendelkezik perbeli jogképességgel, azaz nem perelhető.

Az alperes ügyvédje kijelentette: 1997 óta a költségvetési törvény is az Országgyűlés Hivatalát szerepelteti Országgyűlés helyett, az alperes ügyvédje szerint azonban személyiségi jogi perben a hivatal nehezen képzelhető el félként.

A magánnyomozó ügyvédje ugyanakkor azt állította, hogy a személyiségi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania, azok feltétlen alkotmányos védelmet élveznek. "Nem vitatom, hogy ez sajátos helyzet, ám ettől még fennál"l - reagált az Országgyűlés ügyvédje. Hozzátette: ha elhárulnának a per formai akadályai, szerinte az érdemi kérdés az lesz, hogy a magánnyomozó hivatali minőségében eljáró hivatalos személyt, ez esetben országgyűlési képviselőt figyelt-e meg, mert ezt jogszabály tiltja. Ekkor pedig helytállóak lehetnek a tényfeltáró bizottság jelentésében szereplő megállapítások.

Faragó Lajos a tárgyaláson azt mondta, hogy nem a Xénia Láz Egyesület elnevezésű, egyesek szerint politikainak minősíthető mozgalomtól, hanem a cégbíróságon bejegyzett Félix Film Kft.-től kapta megbízását. Ez pedig nem politikai színezetű volt, hanem arra vonatkozott, hogy Pokorni Zoltánról kompromittáló adatokat gyűjtsön, illetve feltérképezze a mögötte álló gazdasági csoportokat.

Az Országgyűlés ügyvédje a tárgyaláson arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfigyelési bizottság jegyzőkönyveinek jelentős része - többnyire a meghallgatottak kívánságára - titkosított. Ezért ha az abban foglaltakra is kiterjed a bizonyítási eljárás, zárt tárgyalás elrendelésére lesz szükség.

A személyiségi jogi per márciusban folytatódik.

(MTI)