Juszt bírósági tárgyalásán felmerült a Nemzetbiztonsági Hivatal perbe fogása is<br/>

Megkezdődött Juszt László polgári pere, melyben a tévériporter 400 millió forintos kártérítést követel az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Juszt, aki az 1999-ben megszűnt Kriminális című tévéműsornak volt főszerkesztője, illetve a hasonló nevű egykori hetilap kiadója azért perelte be az ORFK-t, mert a megfigyelési ügy egyes dokumentumainak publikálása nyomán indult büntetőeljárással ellehetetlenítették újságírói tevékenységét.

A Fővárosi Bíróságon hétfőn megkezdődött az a polgári per, melyben Juszt László újságíró, az eljárás elsőrendű felperese 100 millió forintos nem vagyoni kártérítésre tart igényt, emellett másodrendű felperesként a tulajdonában lévő kft. - amely a lap kiadója volt - 307 millió forintos, államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítését követeli az ORFK-tól.

Az újságíró szerint alaptalan és jogszabálysértő volt az ellene 1999 júniusában államtitoksértés miatt indított büntetőeljárás.

Hétfői személyes meghallgatásán ennek illusztrálására Juszt László elmondta: már a nyomozás elrendelése előtt a Belügyminisztérium egyik illetékese szakvéleményben rögzítette, hogy a kifogásolt lapszámban nem történt sem állam-, sem szolgálatititok-sértés.

Jelezte továbbá: az 1999. június 1-jén egy időben, több helyszínen meginduló házkutatások során a nyomozók a lap szerkesztőségéből elvitték a számítógépeket annak ellenére, hogy
először még hajlottak a helyszíni lefoglalásra. Egy telefon hatására azonban megváltoztatták döntésüket.

Megemlítette azt is, hogy mikor közölte a nyomozókkal, hol van, amit keresnek, abbahagyták a házkutatást, ám megint csak jött egy telefon, aminek hatására ismét gőzerővel munkához láttak.

Juszt László a tárgyaláson megjegyezte: mindezekből számára egyértelmű volt, hogy az ellene folyó eljárás célja nem annyira a feltételezett titoksértés feltárása, mint inkább az ő újságírói tevékenységének ellehetetlenítése.

Tudatta továbbá: a fél év múltán bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozás miatt másfél évig nem tudott televíziós újságíróként elhelyezkedni. Ezzel kapcsolatban az egyik nagy kereskedelmi tévécsatorna vezetője akkoriban el is mondta neki: nagy nyomás nehezedik rájuk annak érdekében, hogy ne foglalkoztassák.

A Belügyminisztérium ügyvédje a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a nyomozás elrendelésekor és azt követően is jogszerűen jártak el.

A tárgyaláson felvetődött a Nemzetbiztonsági Hivatalnak mint a nyilvánosságra hozott dokumentumok államtitokká minősítőjének lehetséges perbe hívása is.

A kártérítési per szeptemberben tanúk meghallgatásával folytatódik.

(MTI)

Korábban:

(2000.02.07.)