Korai még a kárfelmérés<br/>

Bár évről évre egyre nagyobb áradatok öntik el a Tisza völgyét, a kormány az eredetileg 10 évre tervezett 60 milliárdos keretnél többet nem szán fejlesztésre. Tegnap megkezdődött az árvízkárok felmérése. A települések nem értik a belügyminiszter azon kijelentését, miszerint a megsemmisült házak egy részét máshol kell újjáépíteni. Most nemcsak ártereken pusztított az ár, a legtöbb házomlást a gátszakadás okozta.

Tegnap megkezdődött a tiszai katasztrófa okozta pusztítások felmérése. Az érintettek szerint azonban ez egyelőre nem időszerű. A víztömeg ugyanis még nem hagyta el a falvakat, s az elárasztott falvakban képtelenség megállapítani az okozott kár mértékét. ? A kárfelmérést a beregi öblözet keleti részén fekvő településeken kezdjük ? mondta Kozári László ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hivatalvezetője. A helyreállítási és újjáépítési bizottság utasítására minden településen külön bizottságot hoznak létre.

Az OKF szakembere szerint a korai időpont ellenére nem lesz szakszerűtlen a kárfelmérés. Igaz, tavaly is a károk jelentős részére a felmérést követően derült fény, a vályogházak ugyanis a vizet magukba szívják, s csak a kiszáradásuk után látható a végleges állapotuk - ismerte el az ezredes.

Most felkészültebb csapat vizsgálódik majd, hiszen műszaki szakemberek, belügyi, földművelésügyi szakértők, biztosítótársaságok munkatársai állapítják meg a károkat. A tervek szerint a védekezés lezárultát követő második hét végére meg kell lennie az eredménynek.

A szakértők ellenőrzik a lakóépületek és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok állapotát, de ezúttal nem maradnak ki az egyházi épületek sem. Az elhullott állatokon számán kívül a közművekben és az utakban keletkezett károkat is felmérik.

Folyamatosan költöznek vissza otthonukba a kitelepített települések lakói ? mondta Dobson Tibor, a kormányzati koordinációs bizottság szóvivője. Becslése szerint tegnap délután még 2000 ember élt ideiglenes szálláson. Valószínűleg nem maradnak sokáig jelenlegi szállásukon azok sem, akiknek háza megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. Őket hosszabb időre a honvédség, megyei hivatalok vagy vállalatok üdülőiben helyezik el.

Keddre az összedőlt épületek száma 209-re emelkedett, 700 sérült és 604 veszélyeztetett házat regisztráltak. A legkritikusabban Lónya, Mátyus, Tiszaadony és Tiszakerecseny környékén kellett védekezni.

Első helyen tárgyalt tegnap a kormány az árvízvédelmi munkálatokról. A védekezés konkrét költségeiről azonban Borókai Gábor kormányszóvivő nem szólt. A Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy a 35 milliárd forintnyi általános tartalék rendelkezésre áll. Az agrártárca 30 millió forintos keretet különített el a kitelepített állatok őrzésére és ellátására.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök már többször ígéretet tett arra, hogy a kormány megtéríti az árvízi védekezés költségét, s számíthatnak állami pénzekre az árvízi katasztrófa károsultjai is; egyelőre csupán az 5 milliárdos alap átutalásáról született döntés.

Kérdéses egyelőre az is, ki kaphat majd a kárenyhítésből. Erről a miniszterelnök tájékoztatása szerint csak a kárfelmérést követően születik döntés. Pintér Sándor belügyminiszter azonban vasárnap kijelentette: a nyár végére valamennyi összedőlt háznak állnia kell, ám nem biztos, hogy ugyanazon a helyen. A Belügyminisztériumban arról tájékoztatták a Népszavát, ez azt jelenti, minden egyes házat megvizsgálnak, hogy érdemes-e ugyanoda újjáépíteni. Egyes vélemények szerint elképzelhető, arra a már tavaly is emlegetett szándékra utalhatott a belügyminiszter, hogy gátak építése helyett a települések vagy településrészek átköltöztetésével mentesíthetnék a lakókat az áradattól.

- Nem tudom elképzelni, mire gondolt a belügyminiszter úr. Most ugyanis nem a kivételesen mély fekvésű területekre, szabálytalanul árterekre épült házak omlottak össze - figyelmeztetett Jüttner Csaba, Vásárosnamény polgármestere. Éppen azok az épületek semmisültek vagy rongálódtak meg, amelyeket gátakkal védett területeken álltak.

Nincs tehát értelme ezeket a házakat áttelepíteni s más helyeken lakóövezeteket kialakítani. Annál is inkább, mert nem egész falvakat sodort el az ár. Az pedig rendkívül furcsa lenne, ha csak a foghíjak volt házait költöztetnék át, az állva maradt régi otthonok pedig hézagosan helyükön maradnának - véli a polgármester.

- Úgy tűnik, hogy végre figyelembe veszik azokat a vízügyi véleményeket, amelyeket az elmúlt években, évtizedekben nem vettek figyelembe - kommentálta a belügyminiszter kijelentését Göncz Benedek, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője.

Ezzel párhuzamosan készül az új Vásárhelyi-terv. Évek óta vizsgálják a zöldfolyosóprogram kialakításának lehetőségét, a szükségtározók és a hullámterek árvízvédelmi hasznosítását. Ezt fogja tartalmazni a terv.

Ez természetesen egyszerre kettős fejlesztést igényel: mindenképpen tovább kell építeni a nem megfelelő töltéseket, ezeket a mértékadó szint +1 méteres magasságig kell magasítani és erősíteni. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint azonban ennél magasabb árvizekre is lehet számítani, ezért elengedhetetlen párhuzamosan a hullámtéri szűkületek szélesítése és szükségtározók alkalmazása. Ezt egészítenék ki a Tisza felső vízgyűjtőjén alkalmazott vízvisszatartó medencékkel.

A Vásárhelyi-terv előkészítése lassan halad. Pedig - állítja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese - a központi költségvetésben van erre pénz. A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programot (NAP) ugyanis éppen arra a célra hozták létre, hogy alternatív gazdálkodási formákat támogasson. Így ebből lehetne finanszírozni az időszakosan elöntött területek mezőgazdasági hasznosítását is. Hiába döntöttek azonban arról, erre fordítják a NAP költségvetését, a 2000. évi 6 milliárdos és a 2001. évi 7,5 milliárdos keret ellenére a program sem a múlt évben, sem idén nem indulhatott be. Két éve áll, pedig az árterek, lápok, mocsarak környezetvédelmileg is indokolt hasznosítását éppen ebből a pénzből lehetne megoldani.

Meteorológusok és környezetvédők is folyamatosan figyelmeztetnek az újabb és újabb árvízi veszélyre, a kormány - úgy tűnik - nem változtat álláspontján. Évről évre nagyobb és nagyobb áradatok öntik el a Tisza völgyét, az eredetileg 10 évre tervezett 60 milliárdos keretnél többet nem szánnak fejlesztésre. Pedig tudvalévő: egyszer kellene nagyobb összeget áldozni, akár más, halasztható beruházások rovására is. Utána ugyanis évekre rendezni lehetne az árvízi védekezést, csupán fenntartásra, karbantartásra kellene költeni.

- A mostani rendkívüli csapadék valójában egyáltalán nem rendkívüli. Nem hullik több csapadék, csupán jobban koncentrálódik időben és térben egyaránt - tudta meg a lap Márkus Ferenctől. Egyúttal figyelmeztetett: ugyanez várható a jövőben is.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 13.)