A pártok külön-külön emlékeztek meg a nemzeti ünnepről <br/>

Országszerte ünnepi megemlékezéseket tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. A Parlament előtti országzászló felvonásával egyidőben a szocialisták a szabadság és az internet viszonyáról beszélgettek a Pilvaxban, majd a Budai Várban hajtottak fejet Táncsics Mihály szobra előtt. A Múzeumkertben Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A Petőfi szobornál a Fővárosi Önkormányzat és Demszky Gábor főpolgármester tartott koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 153. évfordulója alkalmából csütörtökön az Országház előtt, a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját.

Az ünnepi eseményen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, valamint a kormány több tagja.

Jelen voltak a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület tagjai.

Az ünnepségen első ízben vett részt a millennium tiszteletére megalakított Nemzeti Lovas Díszegység. A 29 lovas az 1848-1849-es huszár hagyományokat megjelenítő egyenruhában vonult fel.

Ezzel egyidőben az MSZP szervezésében a Pilvax kávéházban az Internet és szabadság viszonyáról tartottak beszélgetést. Jelen voltak a különböző internet szolgáltatók képviselői és a felhasználók képviselői illetve a szocialista politikusok. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy bővíteni kell internet felhasználók körét. Vita volt viszont a különféle szabályozások és korlátozások módjáról, mikéntjéről.

A hivatalos állami ünnepség 11 órakor folytatódott a Múzeumkertben, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A fideszes politikus szerint a XXI. század Magyarország számára a remény százada. Vélekedése szerint pontos üzenetet kell küldeni a magunk jövőjének, hogy - mint hozzátette - mindenki a saját szavát hallja meg benne és képviselje a közös akaratot.

Pokorni Zoltán kiemelte, hogy 153 éve készen áll ez az üzenet, amit örökké ismételni kell.

- Ez az üzenet a nevezetes 12 pont előtt áll: legyen béke, szabadság, egyetértés! - szögezte le az oktatási miniszter.

Demszky Gábor főpolgármester a szabadság, a jogállamiság, a jogegyenlőség és az egymás iránti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta 1848 márciusára emlékező, koszorúzással egybekötött és ünnepi műsorral kísért csütörtöki ünnepségén, a Petőfi-szobornál.

A főpolgármester hangsúlyozta: ismét eljött az ideje annak, hogy a szabadságszerető magyarok, konzervatívok, liberálisok, radikálisok és baloldaliak összefogjanak a szabadságért, úgy, ahogy azt tették 1848-ban, és 11 évvel ezelőtt.

Mint mondta: eljött az ideje ugyanis egy olyan Magyarország megteremtésének, ahol a szabadságnak azonos törvényei vonatkoznak a választóra és a megválasztottra, a kormány barátjára és kritikusára, az adófizetőre és az adószedőre.
- Változtatásra van szükség, mivel ma a politika sokak számára már nem a szabadság biztosításának eszköze, hanem csak a hatalom gyakorlásáé - jelentette ki Demszky Gábor.

Mindenkinek esélyt kell adni a felemelkedésre, a boldogulásra, a márciusi ifjak ugyanis nem a polgárokért, hanem a polgárosodásért ragadtak zászlót, majd fegyvert - mondta Kovács László pártelnök az MSZP rendezvényén, a Budai Várban.

A legnagyobb ellenzéki párt elnöke úgy ítélte meg: március 15. olyan ünnep, amelynek értékelésében talán legnagyobb mértékű az egyetértés a politikai erők között.

Kovács László szerint a világban zajló folyamatok nem csökkentik, hanem éppen növelik a nemzeti érzés, a hazafiság jelentőségét.

A szocialista pártelnök szerint egyesek szájából fenyegető hangsúllyal szól az a mondat, hogy a rendszerváltás még nem fejeződött be Magyarországon.

- A vélt erejével kérkedő szélsőjobboldal azt üzeni, hogy még nem sikerült átvennie a hatalmat, de arra törekszik, a kormányzó jobboldal pedig azért elégedetlen, mert nem sikerült felszámolnia politikai ellenfeleit, mindenhonnan kiszorítani a demokratikus baloldalt - mondta.

A magyar föld védelmét és nemzetmentő agrárpolitikát szorgalmazott Csurka István, a MIÉP elnöke pártja március 15-i hagyományos nagygyűlésén a budapesti Hősök terén.

A pártelnök egyetlen megalkuvás nélküli magyar és keresztény érdekképviseletnek nevezte a MIÉP-et, amely - szavai szerint - nem része a hatalom és a pénz rendszerének, de ma már rendelkezik olyan szervezettséggel és intézményi háttérrel, amely lehetővé teszi, hogy a következő választások után minden szinten képviselhesse a magyarság megmaradását. A MIÉP gyűlésén számos árpádsávos zászlót lengető bőrfejű is megjelent.

[origo]