Önkormányzati bank alapításával szeretné megoldani a települések gazdasági nehézségeit néhány közgazdász. Kezdeményezésük révén a helyhatóságok könnyebben - kötvények kibocsátásával - juthatnának forráshoz beruházásaik megvalósításához. A szándékot a TÖOSZ is támogatja. Eddig 78 település jelezte csatlakozási szándékát.

Önkormányzati bank létrehozásával kellene megkönnyíteni a helyhatóságok beruházásainak lebonyolítását - vélik szakemberek. Az önkormányzatok bevétele a privatizációt követően jelentősen megcsappant. Egyre kevesebb pénzt kapnak az államháztartásból is. Ha nem gondoskodnak magukról, ha nem erősítik meg gazdálkodásukat, előbb-utóbb erős visszaesés áldozatai lesznek. Ezért közös tőkéből közös bankot kellene alapítani.

Természetesen nem lenne kötelező egyetlen önkormányzat számára sem a részvétel, hiszen autonómiájuk megkívánja az önkéntességet. De ha úgy gondolják, ennél a pénzintézetnél kezelhetik hitelügyeiket, befektetési tanácsadásra van szükségük vagy pályázatok elkészítésében várnak segítséget, csatlakozhatnak - vázolta az elképzelést Gurabi Attila, a szervező munkabizottság tagja.

A bankok túlkínálata ellenére van létjogosultsága egy 100 százalékosan önkormányzati tulajdonú banknak - jelentette ki a közgazdász. Ez másképp működik, mint a kereskedelmi bankok. A hagyományos pénzintézetek arra törekednek, hogy minél több ügyfélnek minél több szolgáltatást nyújtsanak, s minél több díjat szedjenek be. Rövid lejárattal, gyors akciókkal akarnak profithoz jutni. Ezzel szemben egy tisztán önkormányzati bank hosszú távra tervezne. Célja, hogy biztosítsa a forrást a települések saját beruházásaihoz. Azaz: a szokásos 5-7 éves futamidő helyett 25-30 éves lejáratokkal számolnak. A közüzemi vagy infrastrukturális beruházás ugyanis 3-5 év alatt készül el, s újabb 3 év, mire bevételeket termel. Ezt követően kezdődhet csak meg a hitel visszafizetése. Így a hitelből épült beruházás maga termelhetné meg a projekt költségeit.

Leginkább a kistelepülések, az 1000 lakos alatti falvak szorulnak rá ilyen finanszírozási formára. Nekik elképesztően alacsony a költségvetésük. Abból képtelenség megteremteni az uniós csatlakozás előfeltételeit - mondta az egyik szervező. A kistelepülések így olcsóbban juthatnának kereskedelmi banki szolgáltatáshoz, a nagyobb településeknek nagyobb bevételt és befektetési forrást jelenthet.

Az önkormányzati bank tőkéjét az alapítók által befizetett tetszőleges vagyon adja. Egy ilyen bank meg tudná szólítani a magánbefektetőket. Az önkormányzatok ugyanis - a bank tanácsadása alapján - kötvényeket bocsátanának ki, s ezeket a befektetők vásárolnák meg. A kötvényeket az adott beruházásra bocsátanák ki, s ennek megfelelően esetileg változna értékük és darabszámuk. Elképzelhető az is, hogy több település közös beruházásra közös kötvényt bocsát ki.

A kötvények kibocsátása révén jól kalkulálható bevétel keletkezik. Ebből finanszírozzák a beruházásokat, s amikor az önkormányzat törleszt, abból visszafizethetnék a magántulajdonosok 5-10-15 éves lejáratra befizetett vagyonát. A bank nem kockáztatná saját vagyonát a hitelezéskor. Még abban az esetben sem, ha nem találnak elegendő érdeklődőt a kötvényekre. A kereskedelmi bankok ugyanis szívesen vállalnák a garantőr szerepét.

Az önkormányzati bank egyébként egy nemzetközileg elismert és gyakorolt pénzintézeti forma. Jó a megítélésük a nemzetközi piacon, hitelfelvevőként a kereskedelmi bankok elé sorolják őket. Tulajdonosi hátterük ugyanis biztos.

Szlovákiában 1993 óta működik ilyen, a csehországi pénzintézetet most szervezik. Az európai önkormányzati bankcsalád egyesíti egyebek mellett a francia, a belga, a svéd, a spanyol, az olasz, az osztrák pénzintézetet.

Az előkészítők szándékai szerint áprilisban megkezdődhet az önkormányzati bank szervezése. Eddig 78 település jelezte szándéknyilatkozatban, hogy kisebb-nagyobb összeggel - eddig összesen 30 millió forinttal - részt venne a pénzintézetben. A szervezők 400-500 millió forinttal és 400-500 településsel tervezik az alapítást.

Üdvözli az önkormányzati bank életre hívásának szándékát Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára is. Elsőként a gázközművagyon kapcsán merült fel, hogy közösen kellene kezelni a vagyont. - Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy valamely tulajdonos település túl nagy súllyal vehessen részt a döntésekben. Így egyetlen falu vagy város sem rendelkezhet majd 5 százaléknál nagyobb szavazati joggal. A másik fontos követelmény a 100 ezer forintos minimális belépési összeg is. Jelképes öszszeggel részt vesz az alapításban a TÖOSZ is. A főtitkár leszögezte: ilyen pénzintézetre egyértelműen van igény, kell ugyanis egy bank, ami helyzetbe hozhatja a kisebb településeket is.

(Népszava)