Túl kevés a patológus ahhoz, hogy ellenőrizhessék az orvosokat<br/>

Az egészségügyi bizottság keddi ülésén meghallgatta a Patológiai Szakmai Kollégium képviselőit a magyar patológia helyzetéről. A szakemberek szerint 40 százalékkal több patológusra lenne szükség. Csak így lehetne megoldani, hogy a patológusok megfelelő kontrollt jelentsenek, a boncolás egyik fő funkciója ugyanis, hogy ellenőrizze az orvosokat. A patológusok nagyobbik része azonban idős, sokan nyugdíjasok, a fiatalok számára pedig nem elég vonzó a pálya. A megoldást elsősorban a jobb anyagi és tárgyi feltételek megteremtésében látják a szakemberek.

Prof. Dr. Schaff Zsuzsa, a Patológiai Szakmai Kollégium elnöke szerint még a szakmán belül is a többség a kórboncnokkal azonosítja a patológust. A professzor asszony elmondta: a patológusoknak nagy szerepük van a diagnosztikus feladatok ellátásában is, ugyanis például a daganatos betegségeknél ők végzik el a szövettani vizsgálatokat, döntenek arról, hogy adott esetben szükség van-e egy szerv vagy testrész eltávolítására, illetve döntenek a további szükséges kezelésekről.

A citológiai vizsgálat nagy felkészülést igényel. Elvégzéséhez kb. 500 patológusra lenne szükség, jelenleg azonban csak 296 szakorvos van a pályán - hangzott el az ülésen. A patológusoknak legalább 5 év alapkézésben és 2 év citológiai képzésben kell részesülniük. A szakemberek 10-15%-a nyugdíjas. A 30 rezidens helyre ugyanakkor csak egy fiatal jelentkezett. "Csak néhány megszállott marad a pályán" - mondta Schaff a bizottságnak.

A szakember a legfőbb problémát az OEP-támogatások alacsony voltában látja. "A patológusok alulfizetettek, egy adjunktus pl. bruttó 90 ezer forintot kap a 15 ezer forintos veszélyességi pótlékkal együtt" - mondta. És miközben nagy a fertőzésveszély a munka folyamán, nincs pénz modern védőfelszerelésekre. Nem megoldott a környezetvédelem sem; a patológusok ugyanis gyakran dolgoznak mérgező anyagokkal, amelyek kezeléséhez modern műszerekre van szükség.

A Szakmai Kollégium képviselői valamennyien úgy látják: megfelelő finanszírozás mellett vonzóbbá lehetne tenni a patológus szakmát. Emellett javaslatot tettek arra is, hogy a drága vizsgálatokat csak a nagyobb területi centrumokban kellene elvégezni.

Munkakörülményekről Schaff azt mondta: a patológiai osztályok egy része csak ideiglenes ÁNTSZ-engedéllyel működik, mivel nem megfelelőek a munkakörülmények.

Az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Géer Pál szerint viszont a megfelelő munkakörülmények biztosítása a kórházak és a munkáltatók feladata.

A bizottság tagjainak kérdései elsősorban arra irányultak: valóban minden problémát meg lehetne-e oldani több pénzzel? Többen megfogalmazták: a patlológiának a szkképzésben is nagyobb szerepet kellene kapnia, hogy legalább a kollégák tisztában legyenek azzal, mit csinál egy patológus.

Abban valamennyi részvevő egyetértett, hogy a patológiának kiemelkedő szerepe van a minőség-ellenőrzésben. Ez egyrészt a szűrővizsgálatok, másrészt a boncolások esetében is igaz. "A vidéki visszajelzések, illetve a Fekete Angyal története is rávilágít arra, hogy kevés a boncolás a kórházakban" - mondta Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke. Míg évente kb. 80 ezren halnak meg intézményekben, 2000-ben csupán 33 ezer esetben boncoltak.

[origo]