Nincs biztos forrása a kártérítésnek<br/>

Bár teljes kártérítésről döntött a kormány, a határozatban azonban nem szerepel ennek forrása. Csupán annyit rögzítettek, a helyreállítás költsége 25 milliárd. Ám ez az összeg csökkenni fog, hiszen várhatóan nem térítik majd meg a nem lakás célját szolgáló épületek újjáépítését. Az ingóságok kárenyhítésére a tervek szerint a karitatív szervezetek adományaiból kaphatnának pénzt az érintettek.

Bár a kormány kedden úgy döntött: teljes kártérítést nyújt az árvízben megrongálódott vagy megsemmisült házak tulajdonosainak, egyelőre nem tudni biztosan, honnan lesz erre pénz. Korábban a központi költségvetés 36 milliárdos általános tartalékát jelölték meg forrásként, ám a kormányhatározatban ezt nem rögzítették. Ebben csupán az szerepel, hogy a helyreállítás költsége az eddigi adatok szerint 25 milliárd forint, s ezt finanszírozzák.

A 25 milliárd forintos összegben azonban olyan tételek is benne vannak, amelyeket várhatóan nem térít meg a kormány. Ilyen lesz például a nem lakás célját szolgáló ingatlanok kára -mondta Kozári László ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főtanácsosa.

Az árvíz során azonban nem csupán az ingatlanokban keletkezett kár, hanem az ott élők valamennyi ingósága is megsemmisült a vízben. Ezek kárenyhítésére a kormány tervei szerint állami forrás helyett a karitatív szervezetek adományaiból kaphatnának pénzt az érintettek.

Egyelőre nem tisztázott az sem, miként fizetik ki a károsultaknak beígért állami támogatást. - Olyan nagymértékben egy térségre koncentrálódnak ugyanis az árvízi pusztítások, hogy nem megoldás, ha a károsultaknak fizetik ki a nekik járó összeget - véli Kozári László. Célszerűbbnek tűnik, ha egy-két építőcégre bízzák a helyreállítást. Ebben az esetben pedig a településen vagy a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottságon keresztül bonyolíthatnák le a kifizetéseket.

Az érintett települések vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a térség kiemelkedően magas munkanélküliségét csökkentendő, foglalkoztassák a helybéli állástalanokat is a helyreállításban. Erre - úgy tűnik - van szándék. Az építőipari cég vagy cégek számára ugyanis két feltételt szabnak. Egyrészt amennyire lehetséges, helyi vállalkozókat kell alkalmazniuk munkájuk során, másrészt a nem szakipari munkák elvégzését a munkanélküliekre kell bízniuk.

Jelentkező cég sok lenne, egyelőre kiszemelt nincs - tudtuk meg a főtanácsostól. Hozzátette: nem érdemes szétforgácsolni az erőket, hiszen olcsóbban és egyszerűbben lebonyolítható a helyreállítás, ha egy cég infrastruktúrájával és eszközparkjával végzik el a munkát. Ellene szól, nem biztos, hogy találnak olyan céget, amely ezekkel a feltételekkel vállalja a munkát.

Egyelőre még nem tudni azt sem, milyen típustervek szerint épülnek majd fel az új otthonok. Természetesen nem elegendő egyetlen típustervet kidolgozni, hiszen nagyjából a korábbi helyzetnek megfelelő házakba költözhetnek a károsultak. Választásra van szükség, hiszen egy egyedülálló idős bácsinak másfajta otthonra van szüksége, mint egy nagyobb családnak - magyarázta Kozári László.

Bár az APEH már a múlt hét elején bejelentette, hogy 2 héttel meghosszabbította az adóbevallások benyújtásának határidejét a térségben, a helyiek szerint ez nem segítség. A térségben élők jó része ugyanis nem adózik: munkanélküli vagy nyugdíjas. A falvak elöregedettek, az emberek jó része segélyből él. Tiszaadonyban a lakosok 40 százalékának nincs munkája, 12 százalék pedig nyugdíjas. Őket biztosan nem érinti a határidő meghosszabbítása - tudtuk meg Lakatos József polgármestertől. Hozzátette: a település 99 százalékán ez nem segít.

Hasonló a helyzet a környező falvakban is. A térségben összességében 30 százalékos a munkanélküliség, zömében ilyen-olyan segélyből élnek az emberek - tudtuk meg Jüttner Csabától, Vásárosnamény polgármesterétől. Hozzátette: az itteni szerényebb anyagi körülmények között élőknek másként, másképpen kellene segíteni, például átvállalhatnák 1-2 havi közüzemi díjuk kifizetését.

Az első 200 szerződés áttekintése alapján kiderült, csupán 3-4 esetben volt hitelfedezeti bejegyzés a biztosítási szerződésen. Ám ezekben az esetekben sem kérte a bank, hogy javára folyósítsák a kártérítési összeget - tudtuk meg Horváth Andreától, az AB-AEGON Biztosító Rt. vezérigazgató-helyettesétől. A térségben nagyon régi házak vannak. Ezeken pedig, ha volt is tartozás, már lejárt. A biztosítótársaság egyébként csütörtökön befejezi a kárfelmérést. Eddig 1466 bejelentés érkezett, közülük 754 víz alá került ház tulajdonosaitól.

Kormánybiztos kinevezését javasolja a Fidesz az árvízvédelmi és újjáépítési munkák irányítására. Mádi László szerint erre Bakondi György, a tárcaközi helyreállítási és újjáépítési bizottság elnöke lenne alkalmas.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 21.)