A kisegítő iskolákba nagyrészt cigány gyerekeket küldenek <br/>

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Kaltenbach Jenő szerint diszkriminációra utal, hogy a kisegítő iskolákban indololatlanuk sok a cigány gyerek. Kaltenbach szerint a kisegítő iskola alig különbözik a normál iskolától, inkább a szülők társadalmi státusát, érdekérvényesítő képességét tükrözi.

A magyar jogban egyetlen olyan szöveg van, amely egy bizonyos meghatározott területen - ez az oktatás - megfogalmazza, hogy mi is az a megkülönböztetés vagy nem egyenlő bánásmód. Erről a gyermekek
jogainak érvényesüléséről rendezett konferencián beszélt hétfőn a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Kaltenbach Jenő az említett szöveg, az UNESCO-nak a magyar törvények közé egy 1974-ben beiktatott egyezménye kapcsán közölte, hogy a dokumentumban felsorolt megkülönböztetési formák kivétel nélkül mind megvalósulnak a magyar oktatási rendszerben. Ezek egy személy vagy csoport az oktatás valamely formájából vagy fokozatából való kizárása, alacsonyabb színvonalú oktatásra való korlátozása az emberi méltósággal össze nem egyeztethető helyzetbe való juttatása, illetve számukra külön oktatási intézmények fenntartása.

"Amiben különösen elmarasztalható az oktatási rendszerünk, ebben a relációban legalább is, az az úgynevezett kisegítő oktatási rendszer" - mondta a kisebbségi jogok biztosa. Egy két évvel ezelőtti vizsgálat eredményeiről szólva elmondta: a kisegítő iskolákban a cigánygyermekek aránya túlreprezentált, egyes megyékben eléri a 94 százalékot is. Miután erre objektív tudományos magyarázatot nem találtak, ez az adat mindenképpen diszkriminációra utal. "A kisegítő, illetve a normál iskolákba való bekerülés nincs összefüggésben a gyermekek szellemi képességeivel - hiszen a normál iskolák átlagos teljesítménye nem vagy csak alig haladja meg a kisegítő iskolákét - inkább a szülők társadalmi státusát, érdekérvényesítő képességét tükrözi"- mondta.

Kaltenbach Jenő az alapvető problémák között említette az egész oktatási rendszerre jellemző teljesítményorientált elitista szemléletet, amelynek révén a kisegítő iskolákba járó gyermekekkel való törődés másodlagossá válik. Megjegyezte, hogy az állami finanszírozási rendszer - amely többet fordít ezekre az intézményekre - érdekeltté teszi az önkormányzatokat a kisegítő iskolákat minél magasabb tanulói létszámmal tartsák fenn. Hozzátette: ugyanakkor senki sem fordít megfelelő figyelmet arra, hogy e többletből valóban nyújtják-e az önkormányzatok a törvény által megkövetelt szolgáltatásokat.

A kisebbségi jogok biztosa elmondta azt is, az idén utóvizsgálatot folytatnak annak megállapítására, hogy a hivatal vizsgálata nyomán megfogalmazott ajánlások mennyire valósultak meg, illetve milyen további lépésekre van szükség.

(MTI)

Ajánló: