Mikola István szakminiszter az egészségügyi törvénycsomagról kedden közölte: "A kormányzat olyan egészségügyi rendszer kialakítására törekszik, amelyben az állampolgárok lakóhelyükhöz minél közelebb kapják meg a szükséges egészségügyi szolgáltatást." Az egészségügyi törvénycsomagról több ellenzéki képviselő úgy vélekedett, hogy nem hoz igazi reformot az egészségügyben, és szükséges lenne a javaslat további átgondolása, mivel jelenleg sok pontatlanságot tartalmaz.

Mikola István közölte: az egészségügyi szakintézmények kapacitásszabályozását mindössze 4 paragrafussal kívánja felváltani a kormány. Mikola közölte: a "salátatörvényként" emlegetett csomag további hat törvényt is érint, amelyek módosítása nagyrészt a kormány nép-egészségügyi offenzívájának megvalósítását segítik. A kapacitástörvény módosításáról Mikola István elmondta: a törvényjavaslat egyfelől előírja a 2001. január 1-én az egészségbiztosító által lekötött szakintézményi kapacitások fenntartását és működtetésük további finanszírozását, másfelől viszont lehetővé teszi, hogy a fenntartók kihasználatlan kapacitásaikat csökkentsék, vagy azokat a helyi szükségleteknek jobban megfelelő ellátásokra cseréljék. A miniszter közölte: a törvény meghagyja az önkormányzatok jogát arra, hogy az egészségügyi ellátást vállalkozásokkal kötött szerződés útján nyújtsák. A törvényjavaslat ugyanakkor kimondja, hogy az önkormányzat felelős annak az egészségügyi kapacitásnak a fenntartásáért is, amelyeket vállalkozással működtet. Mikola István elmondta: az egészségügyi törvényben javasolt módosítás kizárja annak lehetőségét, hogy a finanszírozók tudta nélkül alvállalkozásba adják a kórházak egyes részeit.

A miniszter kiemelte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerepének erősítésére irányuló szándékot. Mint elmondta, a tavalyi fertőző agyhártyagyulladás-járvány tanulságai alapján a törvényjavaslat kimondja: a Magyar Honvédség, illetve a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálata az ÁNTSZ szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve látja el közegészségügyi feladatait. A népegészségügyi helyzet javítása érdekében a miniszter még fontosabbnak minősítette azt a javaslatot, hogy a jövőben a lakosság úgynevezett célzott szűrővizsgálatait az ÁNTSZ szervezi, felügyeli és hangolja össze.

Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről és más egészségügyet érintő törvényeket érintő kormány-előterjesztést a szakbizottságok többsége támogatta kedden.

Az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottságának többségi véleményét Bartha László (Fidesz) így összegezte: a kormányjavaslatok már azzal elérik céljukat, hogy az 1996. évi egészségügyi kapacitástörvényt megváltoztatják. Elmondta: az egészségügyi szakellátás kapacitásszabályozásának új törvényéhez az intézmények feladatkörét és finanszírozásának új rendjét is ki kell dolgozni a továbbiakban. A testület kisebbségi véleményét tolmácsolva Vojnik Mária (MSZP) kijelentette: a törvényjavaslat "kidobja" a kapacitásszabályozás régi rendszerét, de újat nem állít helyébe. Az egészségügyi szakbizottság kisebbsége szerint a kormány törvényjavaslata nem elégíti ki az alkotmányossági, a célszerűségi és a szakmai igényeket.

Szabó György (MSZP), az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbsége nevében igazságtalannak nevezte a törvényjavaslatot, mivel szerinte az új kapacitásszabályozás befagyasztaná az önkormányzatok egészségügyi ellátási kötelezettségeinek szintjét. Bauer Tamás (SZDSZ) a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbsége nevében kijelentette: a javaslat egy kényszerszülte szabályozást vált fel a "nem szabályozással". Bauer Tamás megítélése szerint a kormányjavaslat nem felel meg az egészségügyi szakmai, valamint az alkotmányossági követelményeknek.

"Temetni jöttünk, nem dicsérni" - kezdte felszólalását az MSZP-s Schwarcz Tibor, utalva részben a hatályon kívül helyezni tervezett törvényre, részben pedig arra, hogy az előterjesztés szertefoszlatja
a szakminiszterről bennük eddig kialakult pozitív képet. Szerinte a javaslat nem eredményez valódi reformot, struktúraváltásról nincs szó benne, az uniós csatlakozáshoz pedig semmi köze. Elfogadhatatlan az MSZP számára az a szakasz, amely az egészségügyi törvénynek a korlátozottan cselekvőképesek egészségügyi önrendelkezési jogát és a pszichiátriai betegekkel szemben alkalmazható korlátozó intézkedéseket érintő részeit kívánja megváltoztatni. "A javaslat jelenlegi formájában elnagyolt, egyes megfogalmazásai pontatlanok, ezért szükség lenne további egyeztetésre a szövegről" - folytatta Schwarcz Tibor. Kijelentette: az előterjesztés szerinte politikai szükségességből, pótcselekvésként született, és nemhogy megoldaná, de tovább mélyíti az ágazat gondjait. Szorgalmazta, hogy a hatályos törvényt megszüntető részt vonja vissza a kormány, és terjesszen be konszenzusos javaslatot.

"Egy válságágazat, az egészségügy ellátórendszerét több évre szólóan determinálhatja ez a mindössze 5 szakaszból álló javaslat" - mondta Hegedűs Mihály, a kisgazdák vezérszónoka, aki frakciója nevében aggályait fejezte ki az egészségügyi szakellátás jövőjével kapcsolatban a finanszírozási háttér hiánya miatt. Elmondta: az FKGP abban a reményben támogatja a javaslatot, hogy az előterjesztő kész befogadni a jobbítást célzó módosító indítványokat. Hegedűs Mihály kifogásolta, hogy a kormány-, illetve miniszteri rendeletek, amelyek megalkotására a javaslat felhatalmazást ad, nem mehetnek keresztül a parlament szűrőjén.

Béki Gabriella (SZDSZ) szerint jobb lett volna nem beterjeszteni a parlament elé a törvényjavaslatot. Kifogásolta, hogy az előterjesztés egyszerre tíz jogszabály módosítását kezdeményezi. Sajnálatosnak nevezte, hogy a javaslatcsomagban semmiféle közös jogalkotói cél nem ismerhető fel. A képviselő elsősorban az úgynevezett kapacitástörvény hatályon kívül helyezését kifogásolta. Szerinte az előterjesztésben ellentmondó a tervezett normaszöveg és annak indoklása. Mint mondta, kérdéses az ágyszám-kapacitások terén a módosítás nyomán valódi változtatás következik be.

A hozzászólásokat követően Mikola István elmondta, hogy törvénycsomag megalapozó jellegű, és elmondta, hogy ő konszenzusra törekszik. "Riadalmat az egészségügy rendezetlensége okán megtollasodottakon kívül csak egyes ellenzéki körök részéről tapasztalok, akik nyilván attól félnek, hogy a gazdasági növekedés, a családpolitika, a felsőoktatás fejlesztése után a ciklus végére az egészségügy is a kormánykoalíció sikerágazatává válik" - mondta Mikola István.

(MTI)

Ajánló: