Felszámolják a cigánytelepeket<br/>

Az otthonteremtési kölcsönkoncepcióba illeszkedve tervezi a kormány a magyarországi cigánytelepek felszámolását. Közigazgatási egyeztetés előtt áll az a kormányrendelet, amely ötéves időtartam alatt 50 milliárd forintot kíván a feladatra költeni. Elképzelések szerint a cigánytelepek felét számolnák fel, a többit korszerűsítenék.

Hamarosan közigazgatási egyeztetés elé kerül a kormány cigánytelep-felszámolási koncepciója, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) dolgoztak ki. A Népszava információja szerint az elkészült munkaanyag már átesett az agrártárcán belüli véleményezésen, s ha a többi tárca is elfogadja, kormányrendeletként jelenik meg az elképzelés. A lap úgy tudja, hogy a rendelettervezet végrehajtása öt éven át mintegy 50 milliárd forintot emészt majd fel.

A tervezet szerint az a cél, hogy a telepfelszámolást beillesszék a kormány otthonteremtést segítő hitelkonstrukciójába - mondta Miklóssy Endre, az FVM főtanácsosa. A cigánytelepek felszámolásáért az önkormányzatok lesznek felelősek, de a területfejlesztési tanácsok döntenek majd az ütemezésről. Az önkormányzatok külső tanácsadó cég segítségével mérethetik fel a területeiken lévő kolóniákat, és tervet készíthetnek azok felszámolásáról vagy korszerűsítéséről. Az önkormányzatok kedvezményes hitelt vehetnek fel a bankoktól a munkák elvégzésére, amelynek visszafizetését az állam átvállalja. A hitel felvételéhez szükséges 20 százalékos önrészt az állam a megyei területfejlesztési tanácsoknak utalja át, amelyek döntenek az önkormányzatok által készített terv jóváhagyásáról, illetve beillesztéséről a telepfelszámolási stratégiába. Az újonnan épített és felújított lakások önkormányzati tulajdonba kerülnek, és a lakók bérleti díjat fizetnek majd a településnek. A felszámolt telepeket a visszaköltözés megakadályozása végett elbontják. A tervek szerint a jelenlegi 500 telep felét felszámolják majd, a másik részt korszerűsítik. Mint a lap megtudta, a cigánytelepek infrastruktúra-fejlesztését is a meglévő rendszerbe illesztik be. E fejlesztésekre is az önkormányzatok pályázhatnak majd a megyei területfejlesztési tanácsoknál. Az ilyen fejlesztések elsőbbséget élveznek a területfejlesztési testületek programjaiban.

A Népszava úgy tudja, jelenleg nincs kormányzati elképzelés arra vonatkozóan, hogy a cigánytelepen élő, szinte teljes egészében munkanélküli lakosság miként fogja majd fizetni az újonnan épített lakások rezsijét, bérleti díját. Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a laptól értesült a kormányrendelet tervezetének közigazgatási egyeztetéséről. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen jelentős nagyságrendű koncepciót nem lehet megvalósítani az OCÖ részvétele és jóváhagyása nélkül.

Az FVM fél évvel ezelőtt befejezett felmérése szerint ma Magyarországon mintegy 96 ezer ember él közel félezer cigánytelepen. Az elektromos energia nélküli cigánytelepek aránya 10 százalék fölötti, a telepek egyharmadához nem vezet szilárd burkolatú út, a telepek közel felétől (44,6 százalék) jelentős távolságban lelhető fel a legközelebbi telefonkészülék. Egytizedük esetében a legközelebbi vezetékes ivóvíz fél kilométeren túl található, a vezetékes gáz a cigánytelepek 17 százalékában messzebb van 500 méternél, a telepek egytizedének közvetlen szomszédságában szeméttelep található. Egynegyedük vizenyős területen fekszik, egytizedük közegészségügyi szempontból potenciális fertőző forrás, és azonnali megszüntetést igényel. Mint megírtuk, egy hónapja Ózd Hétes-cigánytelepén B típusú gennyes agyhártyagyulladás ütötte fel a fejét, egy 11 hónapos gyermek életét vesztette a betegségben. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a helyi önkormányzat nem szállíttatta el a kommunális hulladékot a telepről, és az ezer lakos vízigényét egyetlen közkút elégíti még ma is ki.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 27.)