Alkotmányellenes a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény<br/>

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az úgynevezett szövetkezeti üzletrésztörvényt, mert sérti a tulajdonhoz való jogot és ellentétes a jogállamiság követelményeivel. A szövetkezeteket ugyanis arra kötelezték, hogy a piaci árnál jóval drágábban vásárolják vissza a külső üzletrészeket, s ezzel vagyonukat "közhatalmi eszközökkel elvonta." A kormány azonnal közleményben reagált, amiben jelezte: új utat keresnek az üzletrésztulajdonosok problémájának megoldására.

A tavaly év végén elfogadott törvény arra kötelezi a szövetkezeteket, hogy névértéken vásárolják vissza a külső üzletrészeket. Külső üzletrészt azok a volt szövetkezeti tagok kaptak 1992-ben, akik a szövetkezetek úgynevezett vagyonnevesítésekor már nem voltak tagok. Több százezren vannak így. Az üzletrészek megvásárlása több tízmilliárdos terhet jelentene a szövetkezeteknek. A jogszabály ellen a Magyar Agrárkamara, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Parasztszövetség, a Medosz és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) emelt alkotmányossági kifogást.

Az alkotmánybírósági határozat indokolása szerint a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, mert a valós piaci értéküktől függetlenül az üzletrészek névértékének kifizetésére kötelezi a mezőgazdasági szövetkezeteket, és ezzel vagyonukat, illetve annak egy részét közhatalmi eszközökkel elvonja. Az Alkotmánybíróság emellett azzal indokolta döntését, hogy a törvény az üzletrész-tulajdonosok egyes csoportjaira és a mezőgazdasági szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) véleménye az, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős hányadát ellehetetlenítette volna a törvény végrehajtása. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az [origo]-nak elmondta, hogy a törvény elfogadása óta havonta több szövetkezet döntött saját maga felszámolásáról, mert a törvény anyagilag lehetetlen helyzetbe hozta őket. A bankok ugyanis a várható veszteségek miatt nem tudnak bizalommal finanszírozni ilyen kiadások előtt álló szövetkezeteket.

Kis Zoltán SZDSZ-es országyűlés képviselő, aki szintén az Alkotmánybírósághoz fordult, közölte: a testület kivétel nélkül elfogadta azokat az érveket, amiért pártja jogellenesnek tartotta az üzletrésztörvényt. A politikus szerint ezzel a döntéssel az Alkotmánybíróság a politizáló agrárirányítás ellen foglalt állást. Kis Zoltán egyébként arra gyanakszik, és ezt parlamenti beszédében is elmondta, hogy a kormány minél alacsonyabb áron akarja privatizálni az állami szövetkezeteket és ehhez próbál megfelelő körülményeket teremteni.

Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője azért fogadta örömmel az Alkotmánybíróság döntését, mert szerinte nem csak jogi, hanem egzisztenciális kérdésről van szó. A politikus tudomása szerint számos szövetkezet nem tudott fizetést adni dolgozóinak, mert a törvény hatályba lépése után pénzügyileg tönkrementek.

Mindkét ellenzéki politikus sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök - kérésük ellenére - nem kért előzetes alkotmányossági normakonktrollt mielőtt alárta és kihirdette az üzletrésztörvény. Az ellenzék egyetért azzal, hogy meg kell oldani a külső üzletrésztulajdonos ügyét, de ahhoz szerintük mindenképpen állami szerepvállalásra van szükség. A kormány akár saját maga vásárolhat szövethezeti üzletrészeket, ezt egyébként bármelyik tulajdonosi csoporttól megteheti, vagy elengedheti a szövetkezetek adósságát és ezzel forráshoz juttaja őket, vagy egyszerűen hitelt ad a vásárláshoz.

A kormány tegnap úgy döntött: bárhogy is dönt az Alkotmánybíróság a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész törvénnyel kapcsolatban, az eredeti célt szem előtt tartva, még a parlament tavaszi ülésszaka alatt kidolgozza az új formulát. A Miniszterelnöki Hivatal mai közleményében jelezte, hogy a kormány tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését és új megoldást dolgoz ki.

Kovács Zoltán, az FVM helyettes államtitkára az [origo]-nak elmondta, hogy továbbra is várják az üzletrésztulajdonosok jelentkezését, mert a regisztráció az újabb megoldásokhoz is szükséges lehet.

[origo]

Ajánló: