Mégsem zár be a pápai katonai repülőtér

A pápai katonai repülőtér továbbfejlesztése mellett döntött a kormány nemzetbiztonsági kabinetje szerdán Budapesten. A testület ülése után Szabó János honvédelmi miniszter elmondta: a beruházásokat 2004-ig be kell fejezni. A kecskeméti katonai repülőtér tartalék repülőtérként fog működni.

A döntést a használt vadászrepülőgépek beszerzésével indokolták: nem célszerű ugyanis az azok üzemeltetéséhez kiépítendő infrastruktúrát a MiG-29-es vadászrepülőgépek kecskeméti állomáshelyén megvalósítani. A jövőben így Kecskemét maradna a MiG-29-esek bázisa, Pápára
pedig a NATO-kompatibilis használt vadászgépek kerülnének.

A mostani döntés érdekessége, hogy a honvédségi vezetők az elmúlt nyár végén még a pápai repülőtér bezárásáról nyilatkoztak. A Honvédelmi Minisztériumban a haderőreform kapcsán döntöttek a pápai repülőtér bezárása mellett, amikor kivonták a hadrendből a légierő ott állomásozó MiG-21-es repülőgépeit.

A szaktárca beszerzési hivatala novemberben jelentette be, hogy 2004 végéig három magyarországi repülőteret kell a NATO reagáló
erőinek fogadására alkalmassá tenni. Ez kommunikációs, leszállási és infrastrukturális fejlesztéseket jelent, összesen mintegy 32 milliárd forint értékben, körülbelül 15 százalékos magyar hozzájárulással. A költségek többi részét a NATO fizeti. Akkor arról számoltak be, hogy egyelőre a kecskeméti repülőtér fejlesztése kapott zöld utat, a másik két fejlesztendő repülőtér pedig a Ferihegyi, illetve az akkor még megszűnőnek minősített pápai lett volna. Ez utóbbi helyett azonban Magyarország Taszárt javasolta.

"Várhatóan már a pápai katonai repülőtérre érkeznek majd azok a használt repülőgépek, amelyek beszerzéséről a tervek szerint június 20-ig dönt a parlament" - mondta Szabó János honvédelmi miniszter. Közölte: április 20-a körül készülnek el az amerikai F-16-os és a svéd Gripen vadászgépek beszerzésére adott ajánlatok részletes elemzésével és összehasonlításával, amely alapján határozati javaslatot terjesztenek a kormány nemzetbiztonsági kabinetje elé. Miután a kormány döntött a kérdésben, a parlamenti bizottságok, majd a parlament elé kerül a kérdés.

Szabó ismertette: Magyarország nem akarja ugyanazon a repülőtéren üzemeltetni a beszerzendő repülőgépekhez, illetve a MiG-29-esekhez tartozó különböző infrastruktúrákat, ezért a MiG-ek a központi katonai bázisrepülőtéren maradnak, az új típusú vadászrepülők pedig a pápai tartalék repülőtérre kerülnek. A honvédelmi tárca vezetője arról is beszámolt, hogy a pápai repülőtér tovább üzemelésével az ott dolgozó mintegy 1000 emberből 500-at a továbbiakban is alkalmazni tudnak.

A honvédelmi miniszter közölte, hogy a pápai repülőtérrel kapcsolatos továbbfejlesztéseket 2004-ig kell befejezni az úgynevezett NATO-képességcsomagban biztosított források felhasználásával: mintegy 16,9 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. Ebből 15,2 milliárd NATO-forrásból és 1,7 pedig nemzeti forrásból származik. A NATO ezt a képességcsomagot - amelyben Pápa szerepel - 1999-ben fogadta el.
Tudatta azt is a miniszter, hogy a kecskeméti repülőtéren is folytatódnak a már megkezdett fejlesztések, Taszár pedig befogadó repülőtér marad.

Azzal az újságírói kérdéssel kapcsolatban, hogy Magyarország korábban kezdeményezte, hogy a képességcsomagban szereplő egyik repülőtér Pápa helyett Taszár legyen, a miniszter közölte: ilyen nem történt, mindössze informális levélváltásra került sor ez ügyben.

A Pápára vonatkozó végleges döntést Perenyei Tamás, a szaktárca közigazgatási államtitkára, április 19-én jelenti be Brüsszelben.

(MTI)