A Magyar Bányászati Hivatalt okolja a szabad demokraták szolnoki szervezete azért, mert nehéz helyzetbe került a pusztaszőlősi gázkitörésért másodfokon is felelősnek ítélt MB Kőolajkutató Rt. A cégtől a Mol Rt. a gázkitörés során keletkezett kár ellentételezéseként 5,1 milliárd forint kártérítést követel. Ez az összeg meghaladja a szolnoki vállalat erőtartalékait, így megkérdőjeleződik, vajon megtéríti-e valaki is a kárt a Molnak.

Munkatársai elbocsátására és később akár a cég felszámolására is kényszerülhetnek a szolnoki Kőolajkutató Rt. vezetői. A pusztaszőlősi gázkitörésért felelősnek ítélt cégtől a Mol Rt. - a gázkitörés kárainak megtérítésére - 5,1 milliárd forintot követel. Követelésük alapja a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) másodfokú döntése, amely kimondja, hogy az MB Kőolajkutató Rt. munkatársainak mulasztásos szabálysértése miatt alakult ki a súlyos üzemzavar a Psz-34-es jelű kútnál.

Erre alapozva az SZDSZ szolnoki szervezete az MBH-t okolja azért, mert feltehetően bezárásra kényszeríti a Kőolajkutató Rt.-t.

A Népszavának adott korábbi nyilatkozatában Szécsi Ferenc, a Kőolajkutató vezérigazgatója elmondta, szerintük a MBH nem vett figyelembe olyan tanúvallomásokat, amelyek a felelősség megosztását tették volna szükségessé. A MBH az egyeztetéseken az ellenérdekelt fél véleményének megfelelően alakította határozatának végső tartalmát.

A MBH vezetője elmondta, szervezetük a szakmai vizsgálat során csak olyan szempontokat vehetett figyelembe, amelyeket a szakértők és a tanúk kétséget kizáróan bizonyítani tudtak. Malárics Viktor szerint az MBH-nak nem feladata, hogy a két cég munkatársainak tanúvallomásokban előadott hipotézisét elfogadja.

A lap független forrásból úgy értesült, hogy a vizsgálat során igencsak nehéz helyzetbe került a hatóság. A tanúvallomások során ugyanis meglehetősen sok volt az olyan tanú, aki kissé másként látta a történteket a meghallgatáskor, mint a katasztrófa kezdete utáni első órákban.

Az MBH elnöke elmondta, a megállapított kárösszeg nagysága indokolta az egyeztetéseket a felek jelenlétében.

Tény, hogy a Mol követelése jócskán meghaladja az ománi tulajdonú szolnoki cég tőkéjét. Ugyanakkor egyes szakértők szerint a Mol által követelt összeg még így sem közelíti meg a valódi kárértéket. A Kőolajkutató korábban tárgyalásos úton kívánta rendezni a vitás helyzetet. Oly módon, hogy nagyarányú diszkontot nyújtottak volna a Molnak az olajvállalat által nekik adott karbantartási megbízások díjazásából. Ezt azonban csak akkor vállalták volna, ha ezzel párhuzamosan a Mol nekik adja el egyetlen magyarországi konkurensüket, a nagykanizsai Rotary Rt.-t. Elemzők szerint azonban kissé furcsa körülmény, hogy a ma nehéz helyzetre panaszkodó vállalat néhány hónappal ezelőtt még terjeszkedni szeretett volna.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 3.)