Július elsejéig kell elkészülnie annak a kormány-előterjesztésnek, ami a tanúk valódi védelmét dolgozza ki. Ma a különösen védett tanú biztonságát csupán anonimitása garantálja. A Legfelsőbb Bíróság tegnap olyan ügyben hirdetett jogerős ítéletet, amelyben elsőként alkalmazták hazánkban ezt a különleges intézményt.

Jelenleg egy különösen védett tanú biztonságát csupán anonimitásával garantálják. Ez azt jelenti, hogy védelme érdekében nem hallgatható ki, nem idézhető a tárgyalásra. Vallomást egyszer, külön, erre kijelölt bíró előtt tesz. Ennek jegyzőkönyve kerül a nyomozati iratok közé. A bizonyítási eljárás azonban a közvetlenségen alapul, ami azt jelenti, hogy az adott ügyet tárgyaló bírónak minden egyes tanút személyesen kellene meghallgatnia. Magyarországon még nem lehetséges a tárgyaláson tett tanúvallomás után a személyazonosság megváltoztatása, a plasztikai műtét vagy a más megyébe, akár országba költöztetés, ezzel nem lehet garantálni a tanú személyes biztonságát.

Azt, hogy ezeket a külföldön már bevált tanúvédelmi eszközöket hogyan lehetne hazánkban is alkalmazni, most vizsgálják. A Belügyminisztérium - információink szerint - július elsejéig kapott határidőt az erről szóló kormány-előterjesztés elkészítésére.

A különösen védett tanú fogalmát 1999. március elseje óta ismeri a törvény, kiemelkedő súlyú - ám nem feltétlenül olyan, amelyet a törvény a legszigorúbban büntet - bűncselekmény esetében. Ahhoz, hogy valakiből ilyen tanú legyen, együttesen négy előfeltételnek kell megfelelnie. Ezek: egy ügy lényeges körülményéről tud, vallomása más bizonyítékkal nem pótolható, személye a gyanúsított és védője előtt is ismeretlen, valamint vallomásának nyilvánosságra kerülésével saját vagy családja testi épsége komoly veszélybe kerülne.

Az ügyész indítványára egy erre kijelölt bíró nyilvánít különösen védettnek egy tanút, akit rögtön meg is hallgat. Ezzel a vallomástétellel a védett tanú részéről a büntetőügy véget is ér. A tanúról a törvény szerint soha senki nem tudhatja meg, hogy vallomást tett. Éppen ezért nincs szükség személyes védelmére. Ez egyébként a jelenleg hatályos kormányrendelet szerint csak személyes rendőri védelmet jelenthet.

Magyarországon a büntetőügyek bizonyítása a közvetlenségre épül. Éppen ezért a bírói mérlegelést sok esetben megnehezíti, hogy a különösen védett tanút a tárgyaláson a bíró nem hallgathatja ki - Varga Zoltán bíró, a Fővárosi Bíróság tanácselnökének véleménye szerint. - Pedig nagyon lényeges a személyes találkozás - mondja Varga Zoltán -, hiszen a bíró így tudja a vallomás hitelességét, a tanú szavahihetőségét lemérni. A büntetőbíró szerint előfordulhat, hogy amennyiben a bíró nem találja elég meggyőzőnek a különösen védett tanú írásos vallomását, nem tudja azt elfogadni. (Mint ahogy más tanúvallomások esetében sem.) Az elutasítást viszont részletesen meg kell indokolnia. Pedig a tanúvédelem intézményének éppen az adja az értelmét, hogy feltételezhetően a veszélyben lévő tanú az adott ügyben olyan információkat tud, amelyek nélkül az eljárást nem lehetne befejezni vagy a büntetőügyet nem lehetne felderíteni.

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletében két életfogytiglani és további, összesen 21 év szabadságvesztés büntetést szabott ki annak a négy vádlottnak, akik 1996-ban egy alvilági leszámolás során kivégezték főnöküket. A súlyos bűncselekmény bizonyításában döntő szerepe volt három különösen védett tanúnak. Velük a per során csupán egy, a vallomásuk felvételére kijelölt másik bíró, illetve az ügyész találkozhatott.

Az ítélet szerint Gózony Mihály pénzbehajtó és kábítószer-kereskedő, alvilági gúnynevén Olasz Misi több ízben is "átverte embereit", így vált a leszámolás áldozatává.

A vádlottak 1996 nyarán üzleti ügyre hivatkozva főnöküket a Pest megyei Szada község közelében egy elhagyatott helyre csalták. A férfit előbb Nagy Attila Csaba elsőrendű vádlott hasba lőtte, majd egy gépkocsi csomagtartójába tették, ám miután dörömbölni kezdett, Györfi Zsolt harmadrendű vádlott többször fejbe lőtte. Végül az elkövetők elvették áldozatuktól pénzét, kábítószerét, és a Szadáról Mogyoród felé vezető úton kitették a holttestet a kocsiból.

Már a bizonyítási eljárás legvégső szakaszában járt az ügy, amikor azt a bíró pótnyomozásra visszaadta a bűnüldöző hatóságoknak. Ekkor kapcsolódott be az eljárásba a három különösen védett tanú. Vallomásaik szerint saját fülükkel hallották, amint a vádlottak nyilvános szórakozóhelyeken dicsekedtek tettükkel. A pótnyomozást követően folytatódó elsőfokú bírósági eljárásban már két újabb vádlott is szerepelt.

A Legfelsőbb Bíróság a különösen védett tanú intézménye kapcsán a csütörtöki ítélet indoklásában elvi éllel hangsúlyozta: kizárólag az ilyen tanúk vallomására bűnösséget kimondó ítéletet alapítani nem lehet. A jelenlegi ügyben azonban az eljárás korai szakaszában egyes gyanúsítottak egymásra terhelő vallomást tettek, továbbá tárgyi bizonyítékok is alátámasztották a vádlottak bűnösségét.

(Népszava)