A szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak az új Munka törvénykönyv elfogadása miatt<br/>

Feltehetően az Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a Munka Törvénykönyve tervezett módosítását. A most elfogadott módosítás legvitatottabb pontjai a munkaidő-szervezése, és a munkaidő-beosztása voltak. A szakszervezetek szerint kizárólag a munkaadók érdekében született a módosítások elfogadásával a munkavállalók teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

Az Országgyűlés kedden 175 igen, 133 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a Munka törvénykönyve módosításáról szóló előterjesztést. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselői - Csapody Miklós (MDF) kivételével, aki tartózkodott - igennel, míg az MSZP-, az SZDSZ- és MIÉP-frakció tagjai - a tartózkodó Szűrös Mátyás (MSZP) kivételével - nemmel szavaztak. A független képviselők közül Hortobágyi Krisztina, Kupa Mihály és Szabó Lukács utasította el a javaslatot.

A Munka törvénykönyvének módosítására elsősorban azért volt szükség, mert a magyar kormány Brüsszelben vállalta, hogy a hazai szabályozást összhangba hozza az Európai Unió irányelveivel. A munkajogot 9 irányelv szabályozza a diszkrimináció tilalmától kezdve egészen a munkaidő megszervezéséig. Az előterjesztést tavaly nyáron az Országos Munkaügyi Tanácsban tárták a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek elé, ahol hosszas egyeztetés következett.

A tíz hónapos egyeztetés után a szakszervezetek szerint a parlament munkavállaló-ellenes törvényi módosításokat fogadott el. Érdekvédelmi szervezetek szerint a Munka törvénykönyvének a munkaidőbeosztásra vonatkozó módosításai miatt munkavállalók teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, mivel a munkáltatók csaknem szabad kezet kaptak a munkarend kialakításában. A törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő igényeire hivatkozva bármely cég idénymunkát rendeljen el, amely a pihenőnapok összevonása mellett hosszabb munkaidőt enged meg.

A munkaidő-keret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőnek ilyen időtartam átlagában kell megfelelnie a munkáltatónak. Az időtartam egy részében tehát akár napi négy órát, egy másik részében pedig 12 órát dolgoztathatnak a munkáltatók, azaz túlóra nélkül is alkalmazkodhatnak a nagyobb megrendelésekhez. Nyilvánvalóan minél nagyobb ez a munkaidő-keret, annál könnyebb alkalmazkodni a piaci körülményekhez.

A szakszervezetek és az ellenzéki pártok támadták az ilyen irányú módosítást, mert szerintük ez növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, s nagyobb a lehetőség a túlórafizetés nélküli túlóráztatásra. A parlament által elfogadott változat végül nem emelte meg a jelenleg általánosan alkalmazandó két hónapos munkaidő-keretet.

A parlament kedden fogadta el a Munka törvénykönyvének módosítását. A módosítások elfogadásával így változik a munkavállalók helyzete.

- a munkavállaló beleegyezése nélkül átirányítható a munkaadó más telephelyére;

- nem jár helyettesítési díj a más munkakörben végzett többletmunkáért;

- a dolgozó - megkérdezése nélkül - "készenlétbe" sorolható vagy idénymunkarendben foglalkoztatható, s ezzel kikerül az általános törvényi védelem alól;

- elrendelhető kétórányi éjszakai munka- pótlék nélkül;

- az általános munkaidőrendben nyolc órával (48-ról 40-re), a kivételes munkaidő-beosztásban két órával (42-ről 40-re) csökken a heti pihenőideje;

- idénymunka esetén a jelenleginél lényegesen hosszabb időre - akár fél évre is - összevonható a heti pihenőidő;

- törvényes a pihenőnapi munka;

- kétszer annyi "rendkívüli munkavégzést" rendelhetnek el a kollektív szerződésekben;

- a munkavállalókat korlátozás nélkül kölcsön lehet adni, és időhatár nélkül igénybe venni, ami ronthatja az ott állandóan dolgozók helyzetét is.

- az eddigi 144 helyett az évente elrendelhető túlóra mértéke 300 órára, kollektív szerződés esetén legfeljebb 400 órára emelkedhet;

- az új törvény napi 12 és heti 48 órában maximálta a az elrendelhető munkát, túlórákkal együtt;

- munkaszüneti napokon azok a munkahelyek is üzemelhetnek amelyek szolgáltatásaira helyi vagy általános igény merül fel;

A kormány és a parlamenti pártok véleménye:

A törvényjavaslat expozéját - amelyet teljes terjedelmében itt lehet elolvasni - Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára tartotta. A módosítást elsősorban az uniós jogharmonizációval indokolta, hiszen az előterjesztés kilenc EU irányelvet is tartalmaz. Kiemelte, hogy a javaslat eleogadása esetén napi 12 órában korlátoznák a munka időtartamát, heti szinten pedig 48 óra lenne a határ. Újdonság a szünnapok összevonásánal, hogy hat nap után mindenképpen kell adni egy szünnapot.

A Fidesz vezérszónoklatában Sümeghy Csaba (korábban a Magyar Iparszövetség elnöke) pártja részéről támogatásáról biztosította a kormányt, mert szerinte az új törvény nagyobb biztonságot nyújt a munkavállakóknak és a munkaadóknak egyaránt. A szakszerevezetek kifogásait szerinte csupán politikai szempontok vezérlik.

Az MSZP álláspontját Nagy Sándor, az MSZOSZ korábbi elnöke ismertette. Szerinte feltünő, hogy míg a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a törvényjavaslatot, addig a munkaadók érdekképviseletei semmylen fórumon nem kritizálták azt. A dolgozóknak szerinte ez a törvény semmilyen jogi védettséget nem ad a munkarend kialakításával kapcsolatban.

Az FKGP álláspontja - amelyet Boda Ilona ismertetett - az, hogy a törvényjavaslatot támogatják, de sok módosítást tartanak szükségesnek, főként a munkaidő szabályozásával kapcsolatban.

Az SZDSZ véleménye szerint - amelyet Tardos Márton képviselt - akkor elfogadható a törvényjavaslat, ha a munkaadók és a munkavállalók között konszenzust lehet kialakítani.

Az MDF szerint - vezérszónok: Herényi Károly - üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat szabályozza a fiatalok fogalkoztatását is. Több hibát találtak szövegben, de alapvetően támogatják a javaslatot.

A MIÉP álláspontja szerint, amelyet Kiss Andor ismertetett a Parlamentben, a törvényjavaslat törvényi szinten engedélyezi a munkát vasárnap és ünnepnapokon, ami pártja számára elfogadhatatlan. Azt kérték, hogy a kormány a dolgozzon ki egy munkavállalóbarátabb előterjesztést.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

(2001.04.17.)