Az érdekvédők szerint kiszolgáltatottak lesznek a munkavállalók <br/>

Kedden szavaz az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításairól. A kizárólag koalíciós javaslatokkal kiegészített tervezetet a hazai érdekvédők mellett az Európai Unió is ellenzi. A teljesen a munkáltató hatáskörébe kerülőmunkarend, illetve az éjszakai munkavégzés időhatárainak növelése nem munkavállaló-barát intézkedések. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megszavazza a törvényt.

Miután a parlament két héttel ezelőtt végszavazásra alkalmasnak találta a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosításait az érdekvédők és az ellenzék tiltakozása ellenére, ma várhatóan elfogadja a T. Ház. Az Mt. változtatásának egyik legvitatottabb része a munkaidő-beosztás szabályozása. Bár a kormány szerint épp a munkavállalók helyzete javulna jelentősen, a javaslat ellenzői úgy vélik, kizárólag a munkaadók érdekében született az előterjesztés, s teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat.

Ha megszavazzák az Mt. módosítását, csak azok a munkavállalók érezhetik magukat biztonságban, akiket erős szakszervezet véd. A módosító javaslat szerint többek között ugyanis a munkáltatók csaknem szabad kezet kapnának a munkarend kialakításában. Ennek elkerülésének egyetlen módja, ha az ágazati szakszervezeteknek - a kollektív szerződések keretében - sikerül megállapodniuk a munkarendi kérdésekről.

- A munkáltatók azonban aligha lesznek rugalmasak ebben a kérdésben - nyilatkozta lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Úgy véli, a munkaadók már így is csendestársakká váltak a kormány munkavállalók kiszolgáltatására irányuló vállalkozásában.

Borsik szerint azonban hosszú távon visszaütőintézkedéseket erőltet a kormányzat. Hiszen az Mt. módosításával a munkaadók mellé áll, ahelyett, hogy a nagyobb gazdasági és jogi erőfölényt biztosító munkavállalói rétegeket tenné elégedetté.

A szakszervezeti elnök azonban figyelmeztetett arra is, hogy európai megítélésünket is hátrányosan érinti a mostani munkavállaló-ellenes politika. Nemrégiben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány kezdeményezése nem igazodik az EU-normákhoz.

Az MSZOSZ elnöke szerint azért is érthetetlen a munkavállaló-ellenes törvénymódosítások akadálytalan menetelése, mert a nem hivatalos megbeszéléseken kiderült: a kormánypárti politikusok többsége sem meggyőződésből támogatja a javaslatot. Sándor László elmondta, több fórumon is igyekezett vitát kezdeményezni vezetőfideszes politikusokkal, ők azonban érvekkel nem igazán tudták megvédeni a kormányuk által megalkotott javaslatokat. Ez pedig arra utal, hogy a mai szavazáson nem a felelős politikusok egyesített véleménye, hanem a totális központi akarat érvényesül majd - állítja a szakszervezeti tömörülés elnöke.

Az, hogy tíz hónapja nem sikerült megegyezni a vitás pontokban, elsősorban a szakszervezeteknek róható fel - nyilatkozta korábban lapunknak Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói oldalának képviselője. Elmondása szerint a szakszervezetek csak azt akarták elérni, hogy a törvénykönyvet módosító témacsoportok közül a munkaidőbeosztásra vonatkozó kilencedik fejezetet ne terjesszék az Országgyűlés elé. Dávid szerint a vitatott pontok részletes, szakmai vitája kompromisszumos megoldásokat hozhatott volna, erre azonban nem került sor.

Némileg másképp látja a módosítócsomagot a Gazdasági Minisztérium miniszteri biztosa, Paál Lajos is. Véleménye szerint a szakszervezetek rengeteg olyan garanciális elemről nem beszélnek kifogásaik hangoztatásakor, amelyek éppenhogy a munkavállalókat védik a törvényben. - Szó sincs arról, hogy az uniós irányelvek megkerülését intézményesítené a javaslat.

Érdekvédők szerint a Munka törvénykönyvének a munkaidőbeosztásra vonatkozó módosításának elfogadása esetén a munkavállalók teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének.

A munkavállaló beleegyezése nélkül átirányítható lehet a munkaadó más telephelyére; nem járna helyettesítési díj a más munkakörben végzett többletmunkáért; a dolgozó - megkérdezése nélkül - "készenlétbe" sorolható vagy idénymunkarendben foglalkoztatható, s ezzel kikerülhet az általános törvényi védelem alól. Elrendelhetőlesz kétórányi éjszakai munka - pótlék nélkül; az általános munkaidőrendben nyolc órával (48-ról 40-re), a kivételes munkaidő-beosztásban két órával (42-ről 40-re) csökkenne a heti pihenőideje; idénymunka esetén a jelenleginél lényegesen hosszabb időre - akár fél évre is - összevonható a heti pihenőidő. Törvényessé válna a pihenőnapi munka; kétszer annyi "rendkívüli munkavégzést" rendelhetnének majd el a kollektív szerződésekben; a munkavállalókat korlátozás nélkül kölcsön lehet majd adni, és időhatár nélkül igénybe venni, ami ronthatja az ott állandóan dolgozók helyzetét is.

(Népszava)

Ajánló:

(2001.03.24.)

Korábban:

(2001.03.26.)