Már hét falu akar megyét váltani<br/>

Az eddigi hat falun kívül újabb település, Malomsok jelentette be, hogy Veszprém helyett Győr-Moson-Sopron megyét választja. Ha pánik egyelőre nincs is, annyi bizonyos, hogy a parlamentben - feltehetőleg a háttérben dúló lobbiharcok miatt - bizonytalan időre tolódott a megyeváltásról szóló döntés.

Veszprém megyének a rendszerváltás óta már öt községe - Gyarmat, Szerecseny, Csikvánd, Lázi és Bakonypéterd - választott magának új megyét. Újabb hat település - Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány - távozási kérelme 2000. szeptember közepe óta fekszik a parlament előtt. Malomsokon viszont május 6-ára írtak ki népszavazást a település Veszprém megyétől való elszakadása és Győrhöz történő csatlakozása ügyében.

Talán ez az utóbbi hír is befolyásolhatta a megyeváltásra vonatkozó országgyűlési előterjesztés sorsát, amelynek tárgyalását egyszer már kitűzték, jelenleg azonban nincs napirenden. Feltehetőleg a háttérben dúló lobbiharcok késleltetik a döntést. Mint parlamenti forrásokból megtudtuk, a határozati javaslatot nem vonták ugyan vissza, de a június 19-éig tartó tavaszi ülésszak napirendjén egyelőre nem szerepel.

A megyeváltásokra vonatkozó előterjesztéseket az adott év őszéig nyújtja be a belügyminiszter, s ez így történt tavaly is. Az általános gyakorlat szerint azon az ülésszakon megszületik a döntés is, ez viszont ebben az esetben nem így volt.

Bekényi József, a BM önkormányzati főosztályának vezetőhelyettese elmondta, hogy a megyeváltás ténylegesen csak a 2002. évi választások után léphet hatályba, így még nem futottak ki a döntéshozók a határidőből. A területszervezési törvény csak négyévente teszi lehetővé a megyehatárok módosítását, hogy ez ne befolyásolhassa a választásokon kialakult erőviszonyokat.

Könnyen elképzelhető viszont, hogy a távozni kívánó települések már nem kapnak forrásokat a területfejlesztési tanácsoktól a ciklus végén, mondván, hogy ők már úgyis elmennek.

Oláh Miklós veszprémi szociológus szerint - aki esettanulmányt írt a megyeváltó településekről - a távozásoknak igen eltérő okai voltak. Az első három falu - Gyarmat, Szerecseny, Csikvánd - identitási okokból ment el a rendszerváltást követően, korábban ugyanis Győrhöz tartoztak. Az őket követő Lázi és Bakonypéterd belső periferikus helyzetét és forrásszerzési kudarcait próbálta meg ellensúlyozni a megyeváltással. Míg a készülődő hét település esetében a szociológus a kiépülő régiókkal kapcsolatos konfliktusokat vél felfedezni. Oláh szerint azzal, hogy a kormányok lebegtetik a régiószékhelyek kijelölését, bizonytalanságot keltenek. A hat falu esetében például attól tartanak, hogy a tőlük viszonylag távol lévő, ám a régiószékhelyre jó eséllyel pályázó Székesfehérvárra kell majd járniuk ügyeiket intézni.

(Magyar Hirlap)