Súlyos létszámhiánnyal küzdenek a belügyi rendvédelmi szervek<br/>

Tavaly 2355-en léptek be a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományába, s ugyanebben az évben 2865-en hagyták el a testületeket. Két és fél ezer rendőr, s ennél valamivel több határőr hiányzott a szolgálat maradéktalan ellátásához. A rendkívüli elvándorlás okai között előkelő helyet foglal el az alacsony fizetés, valamint a nem megfelelő parancsnoki bánásmód. A BM-ben most állítják össze azt a javaslatcsomagot, amelynek megvalósításától a fluktuáció mértékének csökkenését remélik.

Az elmúlt években a rendőrség, a határőrség és a katasztrófavédelem hivatásos állományánál az eltávozottak létszáma meghaladta a belépőkét. Tavalyelőtt 1708-an léptek be a testületekbe, az eltávozottak száma 3103 volt, 2000-ben 2355 belépővel szemben 2865-en fordítottak hátat az állománynak. Információnk szerint a BM-ben most folyik a szembetűnő fluktuáció okainak vizsgálata, majd a javaslatok összeállítása a kedvezőtlen folyamat visszaszorítására.

A fegyveresek utánpótlási gondjai nem új keletűek. Az 1996-ban életbe lépett szolgálati törvény lehetővé tette, hogy a hivatásos állomány tagjai már 50. évük betöltése után hozzájuthattak 100 százalékos nyugdíjukhoz (korábban 70 százalékát kaphatták), s ez újabb elvándorlási hullámhoz vezetett. A belépő, fiatal munkavállalók pedig - a humánpolitikai szakemberek tapasztalatai szerint - már a piacgazdaságnak megfelelő magatartást tanúsítanak: áldozathozás helyett egyéni érdekeiket helyezik előtérbe, a rendvédelmi munka számukra állás és nem hivatás, nem kívánják életük egészét a fegyveres testületeknél tölteni, kevés a szervezeti lojalitásuk, ráadásul munkaügyi perekben keresik érdekeik érvényesítését. Nyomós indok a fluktuációra, hogy a versenyszférában elért jövedelmekkel nem versenyezhetnek.

Az eddigi vizsgálat szerint a leszerelők fele nyugdíjba vonulással szüntette meg szolgálati viszonyát, a többiek egzisztenciális és szociális okokra hivatkoztak. A belépők jelentős része a rendvédelmi oktatási intézményekből érkezik. Meglepő adat, hogy a tanulmányaikat befejezettek 14,6 százaléka már az első évben elhagyja a pályát, majd ez az arány a következő négy évben 51,8 százalékra nő. A szakemberek szerint ebben az is szerepet játszik, hogy az iskoláról kikerülteket nem készítik fel megfelelően a várható morális és fizikai terhek elviselésére. A felvételnél a teljes körű alkalmassági követelményeknek csupán a jelentkezők 60-70 százaléka felel meg.

A határőrségnél a közelmúltban lezajlott változások - például hivatásos szervezetre való átállás, átszervezés, határrendészképző szakiskolák indítása stb. - jelentős hatást gyakorolt a fluktuációra. Két év alatt 11 ezer 350-ről 10 ezer 388-ra csökkent a határőrség létszáma, a tisztek száma 124-gyel, a közszolgálatban dolgozóké 929-cel csökkent, miközben a tiszthelyettesi állomány 1743 fővel nőtt. A szervezet folyamatos korszerűsítése létszámleépítéssel is járt, megszűntek a sorállományú szervezetekhez rendszeresített státusok. Növelték a fluktuációt a rendőrséggel történő esetleges egyesítésről szóló hírek is. A gazdaságilag fejlett térségekben nem versenyképes a tiszthelyettesei illetmény, az eltávozások okait vizsgálók szerint ezeken a helyeken a nyelvet beszélő, érettségizett fiatal tiszthelyetteseket szinte lehetetlen a pályán tartani.

A rendőrök fluktuációját speciális körülmények "segítik". A munkaerőpiacon felértékelődtek a rendőri képesítéssel végezhető tevékenységek, de a rendőrök egy része azért hagyja ott a testületet, mert elégedetlen a parancsnokok vezetési módszerével, stílusával, nehezen tűri a

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 21.)