A magyar államot képviselő Szecskay Ügyvédi Iroda pénteken benyújtotta a keresetlevelet a Fővárosi Bíróságon a Tisza és Szamos folyók tavalyi cianid szennyezését okozó Aurul bányavállalat ellen. A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint.

A keresetlevél benyújtása előtt az Aurul vállalat hivatalos felszólító levélben értesült a magyar állam követeléseiről és lehetőséget kapott arra, hogy a problémákat peren kívül rendezzék. Minthogy a felszólításra a cég nem reagált, az előzetes tájékoztatásnak megfelelően a Szecskay Ügyvédi Iroda a magyar állam képviseletében benyújtotta a keresetlevelet a Fővárosi Bíróságon - áll a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda közleményében.

A perben a magyar állam azt kívánja elérni, hogy az Aurul térítse meg a magyar államot ért kárt, és a nagybányai székhelyű vállalatot tiltsák el a környezetszennyező tevékenység folytatásától a szükséges biztonsági intézkedések megtételéig.

A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint. A nevesített érték a szakértői jelentések alapján tartalmazza a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos veszteségeket, az élővilágot ért károkat, az élővilág rehabilitációjának költségeit, valamint egyéb felmerült költségeket.

A magyar állam azt is kezdeményezi: a bíróság kötelezze a károkozásért felelős Aurul vállalatot, hogy az aranykinyerési technológiát tegye biztonságossá, azaz szereljen fel az üzemben cianidlebontót, gondoskodjon a vízfelesleg elvezetéséről és a nagytározóban lévő folyadék ciántalanításáról, építse át a nagytározó gátrendszerét és alakítson ki megfelelő kapacitású biztonságú vésztározót.

A magyarországi bíróság jogerős ítéletének romániai végrehajtására a magyar-román jogsegély egyezmény biztosít lehetőséget.

Amíg a hivatalos értesítést meg nem kapja, a nagybányai Aurul vállalatnak nincs mit mondania azzal kapcsolatban, hogy a magyar állam perbe fogta - üzente pénteken titkárnőjén keresztül Iuliu Chiorean, az Aurul ügyvezető igazgatója.

Ezzel egy időben a román vízügyi és környezetvédelmi minisztérium tagadta, hogy a román hatóságok felelősséggel tartoznának a ciánszennyezésért. A minisztérium szóvivője, Lucia Ceuca hosszú közleményben válaszolt az Adevarul című román lapnak, amely a múlt hét végén azt írta: a nagybányai ciánszennyezést vizsgáló nemzetközi munkacsoport jelentése egyértelművé tette, hogy a román hatóságok felelősséggel tartoznak a Lápos, a Szamos, a Tisza és a Duna katasztrofális méretű ciánszennyezéséért.

A tavaly novemberben közzétett jelentés alapján az Adevarul azt írta, hogy felelősséget visel a román környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetője, Aurel Constantin Ilie is, aki 1992 és 1996 között egyszer már környezetvédelmi miniszter volt.

"A tavalyi környezetszennyezés idején Aurel Constantin Ilie Nagybánya szenátora volt, de mélyen hallgatott, mert korábbi minisztersége alatt éppen ő - és egyik mai államtitkára, Ioan Ielev - volt az, aki jóváhagyta a katasztrófához vezető hibás műszaki megoldást" - írta az Adevarul.

Lucia Ceuca tagadta, hogy a minisztérium 1992 és 1996 közötti vezetését bármiféle felelősség terhelné. A szóvivő azt mondta, hogy az Aurul az 1999-ben kiadott környezetvédelmi engedély alapján kezdhette meg működését.

A román környezetvédelmi miniszter tíz napja a Bukarestben tervezett regionális környezetvédelmi csúcstalálkozó kapcsán nyilatkozott a nagybányai Aurulról újságíróknak.

Aurel Constantin Ilie közölte, hogy a Kárpát- és a Duna-medencei országok államfőinek részvételével tervezett találkozón nem lesz szó Románia és a környező országok közötti környezetvédelmi vitákról, nevezetesen a tavalyi súlyos ciánszennyezésről, illetve arról, hogy Bulgária rendszeresen panaszt emel a két ország határán, Turnu Magurelében működő román vegyipari kombinát ammónia-légszennyezése miatt.

Ilie akkor azt a meggyőződését fejtette ki: egyáltalán nem biztos, hogy a ciánszennyezés miatt Magyarország perelni fogja a román államot. "Azt hiszem, az Aurul társaságtól kért kártérítés ügyében is engedni fog Magyarország, tekintettel arra, egyeseknek Magyarországon milyen érdekeik vannak ezzel a társasággal kapcsolatban" - tette hozzá.

Ilie azt mondta, hogy az Európai Bizottság által felállított Nagybánya munkacsoport tavaly elkészített jelentését nem tartja mérvadónak. Mint mondta, a bukaresti környezetvédelmi csúcs után egy újabb nemzetközi szakértői bizottság érkezik majd Romániába annak megállapítására, hogy mit tettek a nagybányai balesetet követően és ezek az intézkedések milyen eredménnyel jártak. "Azt hiszem, ez sokkal fontosabb annál, hogy beleessünk az üggyel kapcsolatos spekulációk csapdájába" - mondta.

(MTI)

Korábban:

(2001. március 31.)