Az FKGP májusi 5-i nagygyűlésének napirendje <br/>

Az FKGP Cegléden, május 5-én tartandó nagygyűlésének és nagyválasztmányának napirendi pontjai között nem szerepel Torgyán pártelnök esetleges megmérettetése. Igaz, Torgyán bármikor kérhet személyét illető bizalmi szavazást. Gyimóthy Géza alelnök szerint a tagság, illetve a küldöttek részéről erre nincsen igény.

Az FKGP május 5-re Ceglédre összehívott országos nagygyűlésén és nagyválasztmányán Torgyán József pártelnök értékeli a koalíció eddigi működését.

A rendezvény előzetes napirendje szerint elsőként a fogadó megye elnöke köszönti a résztvevőket, majd megválasztják a levezető elnököt, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait.

A levezető elnöki posztra Gyimóthy Géza alelnököt, a szavazatszámláló bizottság élére pedig Pallag László alelnököt jelölte az FKGP országos elnöksége.

Ezt követi Torgyán József beszámolója, amelyről a pártelnök a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: értékeli a koalíció eddigi működését, és elvárásokat fogalmaz meg a Fidesszel, az FKGP-vel és saját magával kapcsolatban is.

Az elnök felszólalása után hozzászólások, észrevételek, javaslatok következnek, majd meghozzák az országos nagygyűlés és nagyválasztmány határozatait.

A gyűlés az elnök zárszavával és a Szózattal ér véget.

A napirendi pontok között nem szerepel Torgyán József megmérettetése, de Gyimóthy Géza alelnök pénteken ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a pártelnök bármikor kezdeményezhet szavazást a tisztségében való megerősítéséről.

- Tudomásom szerint a küldöttek részéről nincs ilyen igény - fűzte hozzá.

A pártalkotmány szerint a küldöttek bizalmatlansági indítványt is beterjeszthetnének Torgyán József ellen; ennek elfogadásához az összes küldött kétharmados szavazattöbbsége szükséges.

- Elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyesmi történjen, egyetlen megyei elnök sem jelezte, hogy a tagságnak lenne ilyen igénye - szögezte le Gyimóthy Géza.
Az FKGP országos nagygyűlése és nagyválasztmánya a párt alkotmányát nem módosítja ugyan, de a tervek szerint hoz egy alkotmányértelmező rendelkezést.

Ez azokra a szakaszokra vonatkozna, ahol nem pontos a dokumentum szövege, így meghatározná például azt, hogy egy párton kívüli frakciótagnak milyen jogosítványai vannak.

Korábban:

(2001.04.27.)