Hűtlen kezeléssel vádolják a Kalasnyikov-ügy főszereplőjét<br/>

Egy 1990-ben született megállapodás értelmében a Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) 10 ezer Kalasnyikov gépfegyvert adott el Horvátországnak 2 millió dollár értékben. A másik hasonló volumenű fegyverüzletet belpolitikai okok miatt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma lemondta, de a horvátok már előtte kifizettek közel 1 millió dollárt. A TKV egykori vezetőjét azzal vádolják, hogy évekig nem fizette vissza a horvátok pénzét, így 13 millió forintos kamatkötelezettséget halmozott fel.

A Kalasnyikov-ügy néven ismertté vált 1990-es horvát-magyar fegyverüzlet nyomán indult büntetőper szerdai tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon a horvát fél magyarországi megbízottja tanúvallomásában arra célzott: az ügyletről felsőbb politikai szinteken tárgyaltak és döntöttek.

A per egyetlen vádlottja Miklós Tibor, a Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) egykori vezérigazgatója, aki az ügyészség szerint 13 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen
kezelés bűntettét követte el.

A vádirat szerint 1990 őszén a horvát-magyar fegyverüzlet első két, realizálódott ütemében a TKV tízezer géppisztolyt és 2,274 millió darab lőszert szállított a horvát félnek, aki ezért 1,892 millió dollárt fizetett. A harmadik, utóbb meghiúsult ügylet során a horvátok előre kifizettek 985 ezer dollárt, ám ezúttal a magyar Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma visszavonta az engedélyt.

A vád szerint Miklós Tibor azzal okozott kárt, hogy évekig nem fizette vissza a pénzt, s így 150 ezer dolláros, azaz több mint 13 millió forintos kamatfizetési kötelezettség keletkezett.

Bárándi György ügyvéd, a vádlott védője a tárgyalást követően úgy nyilatkozott: a vitatott összeget máig nem fizette vissza a magyar fél. A 90-es évek közepén az akkori Állami Vagyonügynökség ugyan folyósította a TKV-nak a kérdéses összeget azért, hogy azt utalják tovább jogos tulajdonosának, az akkori vezérigazgató, Miklós Tibor utódja azonban visszaküldte az ÁVÜ-nek a pénzt azzal: nincs olyan fél, aki hitelt érdemlően tudná bizonyítani, hogy jog szerint neki jár a 985 ezer dollár.

Az ügyvéd véleménye szerint maga a fegyverüzlet - csakúgy, mint az évekkel később indított büntetőeljárás - politikai színezetű.

Jelezte: 1990 őszén miniszteriális szinten döntöttek arról, hogy nincs akadálya a Horvátországba történő fegyvereladásnak, és ugyancsak politikusok állapodtak meg az árról, illetve a mennyiségről.

- A TKV-nak még tárgyalási engedélye sem volt. Ebben az ügyben fentről csöpögtették az információkat a TKV vezetőségének. Néhány hónap múlva, feltehetően a jugoszláv hadügyminiszter budapesti látogatásával összefüggésben, szintén a politika döntött úgy, hogy leállíttatja a fegyverüzletet - mondta az ügyvéd.

- Azt viszont nem tudhatom, hogy a 90-es évek második felétől kezdve kinek állhatott érdekében újra és újra megszellőztetni az ügyet - fűzte hozzá Bárándi György.

A büntetőper tárgyalását szeptemberre halasztotta a bíróság.

(MTI)

Korábban:

(2001.02.02.)