"Egyéb" ellenőrzésekre is utasítható az új hivatal

A Belügyminisztérium alá tartozó új ellenőrző szervezetet hozna létre a köztisztviselői törvény módosításával a kormány. A hivatal legfontosabb feladata a köztisztviselők vagyoni helyzetének vizsgálata és személyes adatainak kezelése volna. Az új intézmény "egyéb ellenőrzési feladatokat" is elláthatna, de hogy milyen feladatokat, azt nem tudni.

A parlamentben most napirenden lévő köztisztviselői törvény új állami szervezetet kíván felállítani Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal (KEH) néven. A kormánytervezet szerint minden köztisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni (nemcsak önmagáról, hanem a vele egy háztartásban élőkről is), illetve a vagyoni állapotában beállt változásról számot adni. A KEH központi hivatali szerv lenne, feladata a köztisztviselők vagyoni helyzetének vizsgálata. A törvénytervezet szerint a belügyminiszter irányítja, s ő megbízhatja "egyéb ellenőrzési feladatokkal" is. E feladatokról a jogszabály nem szól. A KEH helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki, határozatlan időre. A KEH tisztségviselője csak az lehetne, aki megfelel a "C" típusú biztonsági ellenőrzésnek (egy fideszes módosító indítvány ugyanakkor törölni kívánja ezt a részt).

A KEH szervezetét, működését és az általa folytatott ellenőrzéseket a kormány szabályozná. A Világgazdaság értesülése szerint az új hivatal 120 fővel kezdené meg a munkát.

A törvény alapján a KEH több százezer köztisztviselő adatait kezelné, és ellenőrizné a köztisztviselők által adott vagyonnyilatkozat hitelességét is. Ha vagyongyarapodásra utaló adatokat találnak, meghallgathatják a köztisztviselőt és a vele egy háztartásban élőket, szakértőket rendelhetnek ki és másoktól is adatokat szerezhetnek be. A KEH értesíti a munkáltatót az ellenőrzés eredményéről, az esetleges jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata. Az érintettek betekinthetnek a rájuk vonatkozó adatokba.

Miután a törvény nem kétharmados, elfogadására minden esély megvan. Július elsejére tervezik életbe léptetését, s akkortól a nem képviselő kormánytagok, államtitkárok és más főtisztviselők évente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Kétévente kellene nyilatkozniuk a főosztályvezetőknek, osztályvezetőknek és kormánytanácsadóknak, valamint a jegyzőknek is, míg a többi köztisztviselőt ötévenként terhelné ez a kötelezettség.

(Népszava)

Ajánló: