A diszkrimináció és az előítélet jelentős eleme a magyarországi közgondolkodásnak, noha az egyes kisebbségi csoportokkal kapcsolatosan ennek mértéke és jellege igen eltérően mutatkozik meg az elektronikus sajtóban - derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által készített, a kisebbségeket bemutató tévéműsorok elemzéséből.

A médiahatóság műsorfigyelő és -elemző szolgálata által készített vizsgálat a 2000. április 1. és június 30. közötti időszakban céljául tűzte ki, hogy a közszolgálati műsorokban megkeresse a diszkriminatív elemeket. Az elemzés négy műsorfolyamra: az m1 csatorna 112 című bűnügyi magazinjára, a Tv2 Forró Nyomon névre hallgató oknyomozó, az RTL Klub Fókusz és Akták, valamint a Kossuth adón jelentkező Vasárnapi Újság és a 16 Óra című rádió- és tévéműsorokra terjedt ki.

A testület megállapította, hogy a kisebbségekkel szembeni nyílt előítélet vagy sugalmazás nem esetleges és elszigetelt jelenség, hanem időnként határozott stratégia vagy csak a műsorszerkesztés felületességének eredménye. Az elemzés szerint az m1-en jelentkező 112 című bűnügyi műsort a közéleti magazin jelleg és a rendőrségi tájékoztató, szolgáltató funkció nehézkes egyeztetési kísérlete jellemzi. A kisebbségekkel szemben nyíltan diszkriminatív riportot, beszámolót nem találtak, noha egyes megjegyzések rejtettek előítéletes beállítást. Nagyobb gondot jelent, hogy szerkesztéskor a kisebbségekkel összefüggő, szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó problémákat egyoldalúan mutatják be.

A Forró Nyomon stábja a riportok többségében a hangulat alakításának számtalan eszközét igen professzionálisan használja. Kifogásolható viszont, hogy a zenei aláfestések (például egy gettósodó városrész nyomorának bemutatása idején cigány etnozene szólt, miközben a riport nem a romagettókról számolt be), a vágóképek, a pontosan elhelyezett narrációk a riportok többségében az értelmezés érzelmi oldalát hangsúlyozzák. Illusztris eset, amikor a gyerekeit és feleségét meggyilkoló, a börtönből éppen csak kiszabadult férfi bírósági tárgyalásának képei alatt a narrátor a következőket mondta az életfogytig tartó börtönre ítélt férfiról: "Az esetleg még így is előfordulhat, hogy egy esetleges amnesztia vagy közkegyelem következtében a családirtó férfi megint kiszabadul." Ám ez a vélemény nemcsak téves, de a közkegyelem intézményének beállításával kapcsolatban is erősen sugalmazó. A riportok szerkesztését tekintve a legnagyobb problémát az érzelmi ráhatás manipulatív lehetősége és alaposságot nélkülöző használata jelenti.

Nyílt diszkrimináció jelent meg viszont a Fókusz azon adásában, amelyben a riport egy olyan asszony kálváriáját mesélte el, akinek volt férje jordániai állampolgár, és közös gyereküket a tavaszi szünetben, amikor a kislány nála volt hosszabb láthatáson, Jordániába vitte. A riport egyébként a Fókusz oknyomozásainak tipikus darabja, távolságtartásra szólít fel a nem magyar állampolgárokkal kötendő házasságokat illetően.

A Vasárnapi Újság eltér az előző műsoroktól, ennek oka, hogy sem elfogulatlanságra, sem többoldalúságra nem törekszik, ám minden dologra egy irányba mutató választ nyújt, az "egyetlen igazságot" képviselve. A vizsgált 95 műsorelemből előítéletes vagy sugalmazó megjegyzés 14 esetben szerepelt, ebből kettő a cigánysággal, egy Jehova tanúival, egy a betelepülő idegenekkel, egy a nők szerepével, míg kilenc a zsidósággal volt kapcsolatos. A 16 Órában, a rádió magazinműsorában nemcsak egy világnézet közvetítésével lehet találkozni, hanem a politikai és társadalmi jellegű kérdések vizsgálata esetében is több oldal véleménye hallható.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: