Pintér egyes válaszok megtagadására buzdította a rendőröket <br/>

Belügyminiszteri utasítás nem érinthet állampolgári jogokat és kötelességeket. Az alkotmányjogász szerint Pintér Sándor azzal is törvényt sértett, hogy egyes rendőröket arra utasított: a foglalkoztatásra vonatkozó kérdések legtöbbjét tagadják meg. A jegyzők vétettek, amikor engedelmeskedtek a miniszternek - aki nem felettesük -, s kormányőröket osztottak be egyes számlálókörzetekbe. Nem volt sem törvénytelen, sem titkos, hogy kormányőrök is részt vettek a népszámlálásban - közölte Borókai Gábor szóvivő a kormány csütörtöki ülése utáni sajtótájékoztatón, a KSH elnökének tájékoztatója alapján.

Pintér Sándort a népszámlálási törvény nem hatalmazta fel arra, hogy olyan utasítást adjon ki, ami nem csupán a hatáskörébe tartozó szerveket érinti, hanem - ezúttal a kormányőrök részvétele kapcsán az összeírásban - közvetlenül az "egyszerű" állampolgárokat is. Ilyesmiről ugyanis csak törvény rendelkezhet. Ezért az általa jegyzett rendelkezés több ponton is jogszabályokba ütközik - jelentette ki Kolláth György alkotmányjogász.

A Köztársasági Őrezrednek az összeírásban való részvételét elrendelő szakasz formailag korrekt ugyan, ám törvénysértő - véli Kolláth. Az utasítás ugyanis kimondja: a védett személyek összeírását "biztonsági okokból, a sajátosságokra tekintettel a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kijelölt számlálóbiztos helyett az ORFK Köztársasági Őrezred parancsnoka által a munkatársai közül kijelölt >>saját számlálóbiztosokkal<< kell végrehajtani." A belügyminiszter azonban nem felettese a jegyzőnek, aki csak kormányrendeletben megszabott feladatoknak, kötelezettségeknek tehet eleget. Az a jegyző, aki engedelmeskedett a belügyminiszteri parancsnak, "virtuálisan" vétett a jogszabályok ellen - fogalmazott az alkotmányjogász. Szerinte ugyanis ha a jegyző jogtalanságot észlel, kötelessége lépni az ügyben. Jelen esetben akkor járt volna el helyesen, ha a képviselő-testület elé tárja a helyzetet, s az önkormányzat állásfoglalását kéri. Konszolidált jogállamban valószínűleg így is történt volna - mondja Kolláth.

- A rendőrök részvétele az összeírásban azért is törvénysértő, mert a konspirált népszámlálás nincs összhangban a rendőrségi törvénnyel. Az a tevékenység pedig, amely nem támadhatatlanul, százszázalékosan szabályos, könnyen valósíthat meg bűncselekményt - állítja a szakjogász. Ilyen lehet például a jogosulatlan adatkezelés.

Az őrezred bevonása akár jó célokat is szolgálhatott volna, a megvalósítás ugyanakkor rendőrállami gondolkodást tükröz - mondja Kolláth György.

A belügyminiszter utasítása egyébként kifejezetten és egyértelműen a védett vezetők és lakókörnyezetük összeírására vonatkozik. E személyek körét nyilvános kormányrendelet határozza meg. Az őrezred tehát még a vitatott miniszteri parancsot is alaposan túlteljesítette, amennyiben további, védelem alá nem eső vezető politikusokra is kiterjesztette azt.

Pintér Sándor utasítása egyébként egy másik pontjában is ellentétes a népszámlálásról szóló törvénnyel. Az intézkedés kimondja: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél - rendőrség, határőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság - operatív, illetve védelmi jellegű munkát végzők egy sor kérdésre nem kötelesek válaszolni.

Az utasítás a belső elhárítás teljes állományára, a kormányőrökre, illetve a minisztériumba berendelt vagy más szervhez vezényelt hivatásosaira is vonatkozik. Nekik a foglalkozásra és munkakörre vonatkozó rovatban egységesen a "fegyveres szerv alkalmazottja" meghatározást kell válaszolni. E kérdés többi részére pedig meg kell tagadniuk a választ.

A törvény ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy az adatszolgáltatás kötelező, kivételként csupán a nemzetiségre, nyelvre, vallásra és a testi fogyatékosságra vonatkozó adatokat említi, a rendőrök munkahelyét viszont nem.

- Az alkotmányos jog, a törvényi kötelezettség erősebb a miniszteri utasításnál, így az a tiszt, aki válaszol az említett kérdésekre, véleményem szerint nem büntethető - mondja Kolláth György. - A miniszternek nem volt joga a kérdőív egyes rovataira vonatkozó utasítást adni. Ugyanakkor a rendőrségi törvény szerint a jogellenes parancsot is végre kell hajtani, azt egyedül akkor tagadhatja meg a rendőr, ha bűncselekmény elkövetésére utasítják.

- Az államtitokról szóló törvény értelmében került az utasításba ez a kitétel - mondta Könyves Krisztina, a BM szóvivője. - Célja, hogy azoknak, akik a felsorolás szerinti titkos beosztásokban dolgoznak, ne kelljen pontos információt adniuk munkáltatójukról, munkahelyük címéről, munkatársaik számáról, tevékenységükről.

- Elsősorban az önkormányzatokba vetett bizalmat rendítheti meg a kormányőrök népszámlálása. Az összeírást ugyanis elsősorban az önkormányzati eljárási renddel azonosították a polgárok - mondta Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke. - A népszámláláshoz a Központi Statisztikai Hivatal a helyhatóságok jegyzőit, apparátusát, technikai eszközeit is igénybe vette. Megérdemeltük volna tehát, hogy tájékoztassanak a rendőrök részvételéről. Akkor lett volna tisztességes az eljárás, ha nem csupán a jegyző tudott volna róla, hanem a testület, a nyilvánosság is. Ez nem demokratikus eljárás, s jelzi, hogy az állam kiskorúnak tekinti az önkormányzatokat - szögezte le az elnök.

A kormány csütörtökön meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert annak kapcsán, hogy a népszámlálás alatt számlálóbiztosnak álcázott kormányőrök gyűjtötték az adatokat a magasabb rangú állami tisztségviselők lakókörzetében. Borókai Gábor kormányszóvivő úgy fogalmazott: jogilag rendezett a helyzet, mivel sem a népszámlálási törvény, sem más jogszabály nem tartalmaz olyan listát, hogy mely foglalkozást űzők nem alkalmazhatók számlálóbiztosként.

Borókai Gábor állítása szerint a kormányőrök hadba állítása nem azért volt szükséges, hogy adatot gyűjtsenek az adott körzetekben élőkről. Ehelyett az volt a cél, hogy mások ne informálódhassanak népszavazásra hivatkozva az érintettekről. A kormányszóvivő elmondta: erre két megoldás kínálkozott. Egyrészt kormányőrökre bízzák a feladatot, másrészt C típusú ellenőrzésnek vetik alá a civil biztosokat. Ez utóbbi azonban lényegesen drágább megoldás lett volna - tette hozzá Borókai Gábor. Megjegyezte: a korábbihoz hasonló alkalmakkor ugyanezt a módszert alkalmazták.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. május 3.)