Az elmúlt héten két államtitkár posztjába, illetve a kormány és a Fidesz-frakció első nyílt összeütközésébe került az egészségügyi miniszter és a frakcióvezetés egy csoportja között zajló presztízsharc. Az egészségügyi törvénycsomag körül kialakult vita többek szerint egyrészt eszköz volt ahhoz, hogy a frakció szűk köre "megfegyelmezze" a szaktárca vezetőjét, Mikola Istvánt, s csorbítsa hatáskörét, és ürügy is volt ahhoz, hogy kikényszerítsék távozását. A miniszter ugyanis nem jelent meg javaslatával a frakcióülésen, s azt úgy terjesztette a parlament elé. Mint ismert, Selmeczi Gabriella nevén beadott kezdeményezés külön szavazásra kérette a törvény egyes részeit, illetve kiegészítő javaslatként lényegében pénzügyminiszteri vétójogot javasolt az egészségügyi tárcával szemben.
Mikola István, miután "megszabadult" a két nemkívánatos államtitkártól, fokról fokra elismerte az ellentétet, egyre bátrabban nyilatkozott bizonyos érdekeltségi körökről, akik az óriási OEP-kasszára "fenik a fogukat". Szerdán reggeli televíziós nyilatkozatában már le is szűkítette négy személyre a kört: "A módosító indítványokat előkészítő négy parlamenti képviselő bizonyos korábbi, több-biztosítós modellhez, bizonyos privatizációhoz, ahogy én látom, nem eszközként, hanem célként használó elképzelésekhez passzoló módosító javaslatot készített elő, s ennek a fontosságáról meggyőzte a javaslat lényegét nem értő frakciót."
A jövő héten a miniszternek még várhatóan választ kell majd adnia arra az ellenzéki interpellációra, ,,Ki és mit akar lenyúlni?", s hamarosan elkészül majd a Miniszterelnöki Hivatal javaslata is arra, milyen technikával oldható fel a pénzügyminisztériumi vétójog. A parlamenti vita, presztízsharc ezzel lényegében lezártnak tekinthető, az azonban az ellenzék szerint továbbra is kérdéses: mennyire várhatók tényleges reformok az egészségügyben.
Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvetetője szerint a miniszter széke "bebetonozott", s Mikola István bármit is tesz, a választásokig nem mozdítható el a tárca éléről.
- A tárca vezetőjének feladata lényegében egy PR-offenzíva, mindenütt hangzatos szónoklatokat tartani, anélkül, hogy a meghirdetett programok mögött az ígéreteken túl valós forrás, támogatás lenne - állítja a frakcióvezető.
Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke szerint is a keddi szavazás feltűnő összhanghiányt mutatott, de ez csupán egy gyors "villanás". Kökény szerint sincs egyetlen kézzelfogható kormány- vagy legalább miniszteri rendelet a nagystratégia, a hatalmas népegészségügyi program mögött.
- Szó sincs arról, hogy Mikola István személyét támogatná, csupán presztízsét félti a Fidesz, amikor kiáll a tárca vezetője mellett - mondta a képviselő. Kökény szerint ezt tökéletesen bizonyítja a Fidesz most elkészült vitaanyaga, amely egészségügyi részében Mikola népegészségügyi programjának egyetlen pontja sem szerepel. - Az anyag egészségügyi része ugyan sok konkrétumot nem tartalmaz, s sokféleképpen értelmezhető, az azonban egyértelmű: a jelenleg mindenhol hangoztatott reformok ebből kimaradtak. Ráadásul több-biztosítós modell képe rajzolódik ki a munkaanyagból, jóllehet: az egészségügyi miniszter az egységes közfinanszírozás megbontását semmiképpen nem akarja.
Egyeztettek a patikai árrésről
Lapzártakor is folytak az egyeztetések a patikai árrés tervezett szabályozásáról Mikola István és a gyógyszerészek között. Ugyan az egészségügyi miniszter már bejelentette, a patikai árrést 3500 forint fölött 630 forintban fixálja, s ezen nem változtat, a Magyar Gyógyszerész Kamara bízik abban: a tárgyalások után 10 ezer forintnál húzzák meg a határt, s azután is csupán százalékban "fagyaszt" a kormány.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke az egyeztetés előtt is megerősítette: nem tudnak elfogadni semmilyen utólagos jutalmazást vagy bónuszrendszert az árrésmódosítás miatti kiesés visszapótlására.
- A miniszter ígérete szerint a számításaink szerint 4,2 milliárdos "veszteség" az utolsó fillérig visszakerül a gyógyszertárakhoz. Erre mi azt javasoljuk, csak a 10 ezer forintnál drágább készítményeknél maximálják 10-12 százalékban az árrést, míg a 3500 és 10 ezer forint közöttieknél maradjon a jelenlegi 16 százalék. Számításaink szerint az így kieső egymilliárd forint kerüljön vissza az olcsóbb árkategóriába tartozó gyógyszerek árrésébe - nyilatkozta a kamarai elnök.
Az egyeztetés eredményére még várni kell, kérdéses azonban: a tegnap már nyilvánosságra hozott, a kormányülésen már elfogadott miniszteri szándékok mennyiben módosulhatnak.
(Népszava)
Ajánló:
Korábban:
(2001. május 17.)