Torgyán Józsefet két hete zárta ki a parlamenti frakció. A döntést Torgyán József és támogatói törvényellenesnek tartották. Pallag László ezért bíróságon támadta meg a döntést. A testület múlt héten megsemmisítette a frakció kizáró határozatát. Ezután egy igen bonyolult jogi vita alakult ki az üggyel kapcsolatban.
Bragyova András alkotmányjogász szerint a Fővárosi Bíróságnak nem volt hatásköre arra, hogy döntés hozzon az FKGP parlamenti frakciójának - Torgyán Józsefet kizáró - határozatát illetően. Bragyova András az [origo]-nak azzal magyarázta álláspontját, hogy a parlamenti frakció nem egy párt, hanem az Országggyűlés szerve. Az alkotmányjogász hozzátette, a kifogásolt frakció-döntéssel szemben az Alkotmánybírósághoz lehetett volna fordulni. Bragyova szerint a Fővárosi Bíróság ugyan nem hozhatott volna ebben a kérdésben döntést, egy jogerős bírósági ítélet azonban mindenkire kötelező érvényű.
Az alktományjogász szerint viszont csak a felek között van jogereje az ítéletnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a parlamneti frakció nem volt szereplője a pernek, akkor nem köti az ítélet, mert nem terjed ki rá annak jogereje.
A jogértelmezési vita azután alakult ki, hogy a Fővárosi Bíróság múlt csütörtökön megsemmisítette az FKGP parlamenti frakciójának Torgyán József kizárásáról szóló határozatát. A frakciót vezető Szentgyörgyvölgyi közölte, panaszt tesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál az eljárás miatt. Szentgyörgyvölgyi Péter szerint a frakció nem volt szereplője a pernek, így azt nem is érinti a bírósági döntés. A frakcióvezető azt kifogásolta, hogy a perben a "felperes" Pallag László és az "alperes" FKGP-t képviselő pártfőügyész valójában nem is volt ellenérdekelt fél, és csak mímelték az érdekellentétet, megtévesztve ezzel a bíróságot.
A parlament ügyrendi bizottságának elnöke szerint a frakcióra nem hathat jogi értelemben a bírósági döntés. Salamon László (Fidesz) közölte, úgy tudja, hogy a bírósági döntés a kisgazdapárttal szemben született, a frakciók viszont nem részei a pártoknak, így az ítélet csak a pártot köti, a frakciót nem.
Isépy Tamás (Fidesz) úgy véli, a bíróságnak nem volt hatásköre arra, hogy eldöntse, jogsértő-e a Torgyánt kizáró határozat vagy sem. A képviselő viszont hozzátette, figyelembe kell venni, hogy a jogerős döntés elvben akkor is kötelezi az Országgyűlést ha az jogsértő, így patthelyzet állhat elő a Torgyán-ügyben.
Hack Péter (SZDSZ) úgy véli: a mostani esetnek két fontos tanulsága van a hazai közélet számára. Az egyik az, hogy a pártfrakciók jogsértő döntése ellen bírósági jogorvoslatnak van helye, mivel a frakciók az adott párt intézményei. Ez vezethető le az Alkotmánybíróságnak abból a korábbi állásfoglalásból is, mely szerint frakciót csak a választáson induló, sikeres pártok alapíthatnak, a függetlenek nem.
Az ügyrendi bizottság alelnöke, Tóth András (MSZP) elmondta: nem érti, mire alapozza a bíróság a döntését, mert egy képviselőcsoport hivatalosan nem a párt, hanem az Országgyűlés része. Ha mégsem szakmai félreértésről van szó, akkor Áder Jánosnak kell korrigálnia a parlament, illetve a frakció döntését - vélekedett a politikus.
Áder János házelnök csak pénteken érkezik haza Marokkóból, így legkorábban csak jövő héten a bírósági ítélet teljes ismeretében dőlhet el, hogy a függetlenek közé vagy a kisgazda frakcióba kell-e majd ülnie Torgyán Józsefnek.
[origo]
Ajánló:
(2001.05.10.)
Korábban:
(2001.05.18.)