Félnek eladósodni a lakásvásárlók <br/>

Hazánkban a lakások vételárának átlagosan csupán 10 százalékát teremtik elő hitelből az emberek. Noha hosszú évekig kell takarékoskodni a családoknak, míg megspórolják a szükséges összeget, mégsem fordulnak bankhoz. Már csak akkor keresik fel a pénzintézeteket, amikor csupán a vételár 10 százaléka hiányzik. Ennek egyik oka, hogy az embereknek bizonytalan a jövőképük, s biztos állás hiányában nem mernek eladósodni. Másrészt drágák a hitelek.

Messze az európai átlag alatt finanszírozzák hitelből ingatlanjaikat a hazai lakásvásárlók. Inkább hosszú évekig takarékoskodnak az emberek, de nem vállalnak nagy összegű adósságot. Nem ösztönzi őket erre az sem, hogy a hitel igénybevételével évekkel előbb hozzájuthatnának otthonukhoz, mintha spórolással teremtik elő a hiányzó összeget.

Az Európai Unió országaiban a lakások árának 70-80 százalékát fedezik hitelből, ugyanakkor nálunk 10 százalékban használnak fel banki pénzeket a lakásvásárláskor - jelentett ki Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Az USA-ban éppen fordított a helyzet: ott a 90 százaléknyi hitelt egészítik ki a 10 százalékos saját tőkével.

Szakemberek szerint a hitelek népszerűtlensége alapvetően pszichológiai okokra vezethető vissza. Az embereknek nincs jövőképük: nem érzik biztosnak, hogy hónapok, évek múlva is számíthatnak fizetésükre.

Míg Nyugat-Európában az emberek a jövőbeli bérüket is gond nélkül elköltik, nálunk a megélhetésért folytatott küzdelem köti le a polgárokat.

Élénken él bennük a korábbi rossz tapasztalat is. A 80-as évek végén az állami lakásfinanszírozási rendszer egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott, és a 3-3,5 százalékkal felvett lakáshitelek kamata piacivá válva, 30-ra emelkedett.

- Az emberek bizalmatlanok. Aki már egyszer ezzel komolyan megégette magát, sokkal óvatosabban vág bele egy hosszú lejáratú hitelbe - mondta Rácz Tibor, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatója.

Az emberek elsősorban a saját erőre alapoznak. Az átlag magyar polgár amúgy sem szeret eladósodni, s a hitelt legfeljebb kiegészítésként használja. Vidéken ez nemcsak a finanszírozásra igaz, a munka tetemes részét is saját maguk végzik az építkezők.

A banki út népszerűtlensége másrészt azzal magyarázható, hogy drágák a hitelek - mondta Katona József, a CIB Bank lakossági igazgatója. Míg Nyugat-Európában a lakáshitelek kamata általában 7 százalék körüli, addig nálunk ez nagyságrendekkel nagyobb. A jellemzően 17 százalék körüli kamat pedig nem indokolható kizárólag az inflációval, hiszen ezt - bár jóval alacsonyabb mértékben, 3-4 százalékban - a külföldi bankoknak is bele kell kalkulálni a kamatokba.

Visszariasztja az embereket a hiteltől az is, hogy magasabb összeg esetén a törlesztőrészletet 10-15 évre kellene vállalniuk, ha vissza akarják fizetni. Sokkal inkább rövid futamidőben gondolkodnak a hitelkérők, s amint tudják, visszafizetik a kölcsönt. Nem is éri meg hosszabb ideig vállalni az adósságot, hiszen a mai kamatok mellett 4-5 év alatt megduplázódik a hitel összege.

Egy 2 milliós hitel esetén például havi 40-50 ezer forintot kell kigazdálkodnia egy családnak, ha 5 év alatt szándékozik visszafizetni a kölcsönt. Aki 10 esztendőre tervez, az 30-32 ezer forintot fizet havonta. Ezt sokan nem tudják vállalni. Így ehelyett a felújítást választják. A hiteleket jórészt rekonstrukcióra, bővítésre veszik fel, így 700-800 ezer forinttal adósodnak el.

A használt ingatlan vásárlásakor felvett pénz jelentős részét nem is a vételre fordítják. Egy részéből valóban a saját vagyont egészítik ki, a másikból viszont felújítják az új otthont. Így az átlagosan 2-3 milliós hitelek egy része már a felújításra jut.

Várhatóan hamarosan javul a helyzet. Ha a gazdaság növekedése folyamatos lesz, 2-3 éven belül ismét megemelkedhet a hitelek aránya a lakásvásárlásban. Katona József arra számít: a hitelek kamatai rövidesen 10 százalék alá mennek, s ez növeli majd az emberek vállalkozó kedvét.

Így visszatérhet az évtizedekkel ezelőtti arány. A 60-as, a 70-es és a 80-as években ugyanis a lakások vételárának 30-40 százalékát fedezték hitelből. Növelheti az "eladósodási kedvet" az is, hogy a fiatalabb generációk vállalkozóbb szelleműek, s könnyebben támaszkodnak hitelre.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. december 5.)