A közgyűlés ezenkívül kezdeményezte: a kórház főigazgató-főorvosa forduljon kérelemmel az egészségügyi miniszterhez, annak érdekében, hogy a központi költségvetés fedezze a kártérítés összegét.
Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) azt követően indított pert az intézmény ellen, hogy a kórház gyermekosztályának dolgozói közül az elmúlt 14 évben nyolcan haltak meg rákban, illetve további hat nővérnél állapítottak meg rosszindulatú daganatot.
Az eljárásban szereplő 39 nővér mindegyike a gyermekosztályon 1976 és 1992 között működő etilén-oxid gázzal működő sterilizátor berendezés szabálytalan üzemeltetésével magyarázza a megbetegedések kialakulását, és ezért vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítés megállapítását kérték a bíróságtól.
Az ügyet tárgyaló Miskolci Munkaügyi Bíróság elfogadta az igazságügyi orvos szakértő álláspontját, miszerint az etilén-oxidnak nagy valószínűséggel, ám pontosan meg nem határozható mértékben szerepe volt a halmozottan előforduló daganatos megbetegedések kialakulásában. Ezért az első fokon eljáró bíróság, amely 39 különálló ügyként kezelte a beadványt, 27 esetben nem vagyoni kártérítésként, összesen 10,9 millió forint megfizetésére kötelezte a kórházat.
Három ügyben közbenső ítélet született, amely szerint a dolgozók megbetegedése, közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben következett be, ezért a kórházat teljes kártérítés terheli. Egy per szünetel, a többi pedig megszűnt.
A nem jogerős ítéletet mindkét fél megfellebbezte, illetve az EDDSZ által megbízott ügyvédi iroda egyezséget ajánlott a 27 kártérítés tekintetében. Az összeget 19,65 millió forintban jelölték meg, amelyet most az intézmény tulajdonos közgyűlés elfogadott. A közgyűlésen elhangzott, hogy abban a három perben, amelyben ez idáig csupán közbenső ítélet született, várhatóan szintén egyezségre kerül majd sor. Ennek nyomán még 14 millió forintnyi kártérítést kell megfizetnie az intézménynek.
A döntést követően Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a közgyűlés példamutatóan gyakorolja intézményfenntartó jogait és kötelezettségeit. Ezért segítséget ígért a kórháznak abban, hogy a kártérítésként kifizetésre kerülő összeget a költségvetés megtérítse az intézmény számára. "Annál is inkább" - tette hozzá -, "mert a jelenlegi magyar egészségügyi finanszírozási rendszer nem teszi lehetővé a kórházak számára semmilyen kockázati alap létrehozását". Hozzátette: erre a pénzre szükség van a betegellátás területén, ezért is indokoltnak tartja az állami segítségnyújtást.
(MTI)
Korábban:
(2000. július 5.)