Jelentősen csökkent a Balaton vízszintje<br/>

Egy év óta láthatóan megcsappant a Balaton vízszintje. A fogyatkozó centiméterekkel fordított arányban azonban megnövekedhetnek a gondok. Szabályzat írja elő ugyanis a vízügyi szakemberek számára, hogy a Balaton vízszintjét a siófoki vízmércénél legalább az optimális 100 centiméteren tartsák. Ez az érték most 85 centiméterre esett vissza. (Igaz, volt már 60 centiméter is). Több évtizedes átlagban évi félméteres többletvíz van a magyar tengerben, ezt a felesleget a Sió-csatornába engedik, mert az árvíz a Balatonon sem kívánatos. A "tervteljesítésbe" tavaly május óta azonban alaposan beleszólt az időjárás.

Soha Silveszter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének helyettes vezetője emlékeztetett rá, hogy tavaly tavasztól szinte nem volt csapadék, 2000 április 22-e óta nem eresztettek vizet a Sió- csatornába. Az égi csatornák elapadása miatt nem hoz elegendő utánpótlást a Balatonba érkező 40 vízfolyás sem. A Balaton vízgyűjtő területe, amely kilencszerese a tó felszínének, inkább elnyelte, mintsem továbbította azt a kevés csapadékot, ami a térségben hullott.

A kirendeltség helyettes vezetője szerint mégsem lehet kritikus helyzetről beszélni. Tény, hogy a kisebb víz hamarabb melegszik, a túlmelegedés pedig a leginkább elburjánzó kék algáknak kedvez. Az algásodás változatlanul a Keszthelyi-öblöt veszélyezteti.

A vízügy az ÁNTSZ-szel és a környezetvédelmi felügyelőségekkel figyelőszolgálatot működtet, s szükség szerint kotorják, tisztítják a problémás terepet. A hajózás nem sínyli meg az alacsony vízállást, a vízi járművek akkor is közlekedhetnek, ha a siófoki vízmérce netán 50 centimétert mutatna. A kikötőket mélyítik, a Balaton közepén pedig "aszály" idején is három méter mély a víz.

A szennyezés kiszűréséről a kis-balatoni tározó gondoskodik. Többéves tapasztalat, hogy a műtrágya árának emelkedése folytán egyre kevesebb mezőgazdasági kemikália jut a tóba.

Még nem kongatták meg a vészharangot a halászok az alacsony víz láttán. Szakáll Tamás, a Balatoni Halászati Rt. üzemegység-vezetője szerint a halpusztulásra 50-50 százalékos esély van. A vízszint mértéke csupán egy hajlamosító tényező a pusztulásra, normális vízszintnél is leselkedhetnek veszélyek a halakra. Gondot okozhat, ha túl sok napozószer kerül a vízbe, de a tartós szélcsend sem kedvez az oxigénre áhítozó halaknak, időnként szükség van rá, hogy a szél jól felkavarja a vizet.

Szakáll Tamás szerint a Balaton halállománya most jól érzi magát. Természetesen a halászok nem örülnének, ha az alga elszaporodna, mert igaz, hogy bizonyos fajok számára táplálékot jelent, ugyanakkor azonban jelentős oxigént von el a vízből.

Dr. Balogh Márta, a Somogy Megyei ÁNTSZ közegészségügyi szakembere elmondta: a Balaton jó állapotban van, bár a vett minták laboratóriumi vizsgálatára még ezután kerül sor. Négy-öt éve nem mutatnak kedvezőtlen változást a vízbiológiai, bakteriológiai és a kémiai anyagokra irányuló mérések, tehát a Balaton nem veszélyezteti a fürdőzők egészségét.

(Népszava)