Senki nem téríti meg a hosszú távú árvízi károkat <br/>

A mezőgazdasági károknak csupán töredékét fedezi az állam, s nem veszi figyelembe a tartós pusztulást sem. A hatalmas víztömeg által kimosott és kilúgozott talaj ugyanis még hosszú évekig nem lesz képes jó termésre. Ennek ellenére a károk kiszámításakor csak a kieső terménnyel kalkuláltak. Különösen kritikus a helyzet a beregi földek jó részét borító gyümölcsösök esetén. A hektáronkénti 500 ezres kárenyhítés a szakemberek szerint édeskevés.

Csupán a tényleges károk töredékét fedezi az az összeg, amit a mezőgazdasági károk enyhítésére szánt a kormány. A mezőgazdasági szakemberek számítása szerint jóval több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdák kieső jövedelmét pótolja. Kozári László, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság főtanácsosa a mezőgazdasági kárenyhítésre szánt 1,9 milliárd forintos összeget azzal magyarázta, hogy tavaly és tavalyelőtt is 25 százalékban térítették ezeket.

A szakemberek azonban figyelmeztetnek: a gazdáknak nem csupán az idei évben keletkezik káruk az árvízi katasztrófa miatt, sokkal hosszabb távon kell jövedelem-kieséssel és kevesebb terméssel számolniuk. A legkritikusabb a helyzet a gyümölcsösök esetében.

Az első kárfelmérések idején összesen 1265 hektár gyümölcsös állt víz alatt. Ebből 524 hektár új ültetésű, 741 pedig termő volt. Az 1-2 éves gyümölcsfák 30 fokos szögben meghajoltak, a víz és a hordalék súlya alatt teljesen tönkrementek - mondta Jaross Zoltán, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének főtanácsosa. Nem elhanyagolható az tény sem, hogy legalább 5 évnek kell eltelni, mielőtt teremni kezdenek a fák.

- A hektáronkénti 500 ezer forintból azonban képtelenség helyreállítani az elöntött gyümölcsösök pusztulását. Egyetlen hektár helyreállításához ugyanis - technológiától függően - 1,25-2,5 millió forintot is felemészthet - tette hozzá a főtanácsos.

Nem jobb a helyzet a szántóföldek esetén sem. A hektáronkénti 45 ezer forint csupán az idei kieső termést pótolja. A gazdáknak azonban néhány hét alatt többéves, néhol több évtizedes káruk keletkezett - figyelmeztetett a főtanácsos. Teljesen tönkrement ugyanis a talajszerkezet, a föld kiázott, valamennyi tápanyagát elvesztette. A nátriumon, a fluoron és a káliumon kívül a mikrotápanyagok is a víz áldozataivá váltak. A legnagyobb gond azonban az, hogy a kilúgozott talajban már nincs mihez kötődnie a tápanyagszemcséknek. Óriási munkába és rengeteg pénzbe és műtrágyába kerül majd, míg visszanyerik eredeti állapotukat a földek - tette hozzá.

Az állatkárok kompenzálására szánt összeg nagyrészt elegendő, bár egy szarvasmarhát biztosan nem lehet megvenni 120 ezer forintból - fűzte hozzá Jaross Zoltán.

Lenti István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei FM-hivatalának vezetője viszont úgy véli, a kárenyhítési tételek viszonylag korrektek, az állatokat meg lehet belőle vásárolni, s szerinte az 500 ezer forintos hektáronkénti összegből rendbe hozhatók a gyümölcsösök is. Eddig azonban csak a becsült kár ismert, a valós adatokat május 31-ig kell bejelenteniük a gazdáknak. Eddig 220-230 bejelentés érkezett.

Százszázalékos kártérítésre csak Tarpánál van lehetőség, ahol a gátszakadás közvetlen közelében 4-5 birtokos földterülete szenvedett olyan nagymértékű kárt, hogy arra nem alkalmazhatók a kormányrendeletben megnevezett összegek - mondta Lenti István.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 19.)