Kifogások a Millenniumi Országjáró postázása miatt <br/>

Megérkezett az első beadvány az adatvédelmi ombudsmanhoz, amelyben azt kifogásolják, hogy miért küldi az Országimázs Központ névre szólóan kiadványait. Eddig 5570-en kérték a Belügyminisztérium nyilvántartási hivatalától címük letiltását, amellyel elkerülhetik, hogy kéretlen küldeményt kapjanak.

Május közepétől a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja névre szólóan küldi ki mindenkinek a Millenniumi Országjáró című propagandakiadványát. A polgárok címlistáját a belügyminiszter 25/2000. számú rendelete alapján ingyen adták át a központnak. A jogszabály szerint ugyanis "mentesek a díjfizetési kötelezettség alól a helyi önkormányzatok és a költségvetési szervek, továbbá az önálló bírósági végrehajtók". Ezzel egyes becslések szerint 30 millió forintot spóroltak meg. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adataival, kivéve a fontos közérdeket. Kérdéses, hogy ez az ügy az utóbbi kategóriába sorolható-e.

Feltehetően erre alapozta beadványát az a panaszos is, aki az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, sérelmezve az Országimázs Központ eljárását. Az országgyűlési biztosi hivatal adatvédelmi főosztályán megtudtuk, hogy megkezdődött a beadvány vizsgálata, amelyhez hasonlók tucatjai érkeznek évek óta. Ezek azonban főként a csomagküldő és direktmarketing-cégek tevékenységét kifogásolják.

Az ezt a tevékenységet szabályozó törvény szerint minden küldeményben kötelesek feltüntetni, hogy az illető címének további felhasználása letiltható a cégnél. A gazdasági vállalkozásoknál vezetett jegyzéket nevezi a szakmai zsargon Robinson-listának.

Az adatvédelmi biztos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a közeljövőben várható az áttörés az SMS-ben küldött reklámok területén, amelyek - hisz a telefonszámok is személyes adatoknak tekinthetők - nyilván nagy viharokat váltanak majd ki, amely lecsapódik az ombudsmannál is.

Az úgynevezett Robinson-lista nem azonos azzal az általános tiltással, amit a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalánál (Könyv) tehetünk meg. Ezzel a jogi aktussal egyszer és mindenkorra megakadályozzuk, hogy üzleti célból eladhassák személyes adatainkat. Mindezt a lakhelyünk önkormányzatának jegyzőjénél vagy a nyilvántartó hivatalnál tehetjük meg. A kérelmezőlevélnek személyes adatainkat kell tartalmaznia és azt az egyértelműen kinyilvánított szándékot, hogy nevünket, címünket tiltólistára kívánjuk helyezni. Erről egészen pontos útmutatást kaphatunk a hivatal www.registrationshu.org című honlapjának adatletiltások című menüpontjáról.

(Egyébként az Országimázs Központ kiadványa is felajánlja a lehetőséget, hogy egy hozzájuk küldött nyílt levelezőlappal le lehet kerülni címlistájukról.) Mint a Könyv osztályvezetőjétől, Piros Zsuzsától megtudtuk, 1992 óta 5 ezer 570-en éltek ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt évben összesen 820-an tették ezt, ám az utóbbi hónapokban mintha növekvő lenne a tendencia. Tavaly novemberben 42 kérelem érkezett, idén januárban 73, míg februárban már 251.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: