Népesedéspolitikai koncepción dolgozik a Miniszterelnöki Hivatal <br/>

Már dolgozik egy új népesedéspolitikai koncepción a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő demográfiai ad hoc bizottság. Kutatók szerint a drasztikus népességfogyás miatt szabályozott bevándorláspolitikára is szükség lesz. Ehhez munkahelyeket is kell teremteni, figyelmeztetnek, ám kereslet egyelőre inkább csak a szakképzetlen munkaerő iránt mutatkozik. A Tárki májusi felmérése szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyaroknak csupán 7 százaléka menne biztosan külföldre dolgozni.

Az új népszámlálás elsődleges adatai szerint jelenleg 10,2 millióan élünk az országban, ami 200 ezerrel több, mint azt a statisztikai trendek alapján feltételezni lehetett. Noha így egy évtizeddel kitolódott az idő, amikor a lakosság száma a kritikus 10 millió alá csökken, hosszú távon folyamatosan "fogy a magyar": 2050-re Magyarország lélekszámát a népességkutatók 7-9 millió fő közé valószínűsítik. Ha nem történnek megalapozott kormányzati intézkedések, 2050-re nemcsak minimum 1 millióval kevesebben lehetünk, hanem a lakosság 35 százaléka a 65 évesnél idősebb korosztályba fog tartozni.

A Miniszterelnöki Hivatalon belül működő, kormányfő vezette demográfiai ad hoc bizottság munkájának alapját az a jelentés adta, amelyet még tavaly márciusban juttatott egy kutatócsoport Orbán Viktorhoz. A szakemberek ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi drasztikus népességfogyás a születésszám és az élettartam emelésével, valamint tudatos bevándorláspolitikával együttesen állítható meg.

Hablicsek László, a KSH Népességkutató Intézetének igazgatóhelyettese szerint, ha csak az első két elemet vennék figyelembe, akkor családonként átlagosan 2,5 gyerekkel vagy 100 éves átlagos élettartammal kellene kalkulálni. A kutatók ezekkel szemben azt látnák megoldásnak, ha a jelenlegi 100 ezerről 110-120 ezerre nőne az évi születésszám, 80-85-re emelkedne az átlagos élettartam és évente 10-15 ezerrel több bevándorlót fogadna az ország, mint ahányan tőlünk elköltöznek.

Figyelemre méltó, hogy míg Magyarország az elmúlt században többnyire "elvándorló" ország volt, az utóbbi években - az uniós csatlakozás közeledtével - kezd "befogadóvá" válni - legalábbis annyiban, hogy érdemesnek tűnhet hazánkba bevándorolni. Szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek: ilyen volumenű bevándorlást alaposan elő kell készíteni; lakásokra, iskolai férőhelyekre, egészségügyi ellátás mellett mindenekelőtt munkahelyekre lesz szükség. Márpedig jelentős munkaerőhiány ma csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megyében jelentkezik. Lapunk kérdésére Tóth László, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője elmondta: kereslet továbbra is a szakképzetlen, egyszerű feladatsorokra könnyen betanítható munkaerő iránt mutatkozik. A főosztályvezető szerint hazai szakképzett, magasan kvalifikált alkalmazottakból egyelőre nincs hiány. Néhány nyugati, főként német cég most kezdte csak felismerni, hogy kutató-fejlesztő bázist is célszerű Magyarországra telepíteni. A magyar informatikusok ugyanakkor a kedvező lehetőségek ellenére sem mennek nagyobb számban Németországba dolgozni, hiszen itthon is jó állások közül választhatnak.

A külföldiek magyarországi munkavállalásának arányait csak részben tárják fel a hivatalos adatok. Tavaly a fővárosban 18 250 munkavállalási engedély volt érvényben, ezek többségét román és ukrán állampolgárok részére állították ki. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg tavaly 15 500 uniós ország polgára rendelkezett huzamos tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel, munkavállalási engedélye csak 2674-nek volt. A számok közötti különbség oka elsősorban az, hogy Magyarországon - az uniós országok állampolgárai számára - meglehetősen széles azoknak a mentességeknek a köre, amikor nem kell engedélyt kérni a munkavállaláshoz.

(Magyar Hirlap)