A Fidesz április 14-ét javasolja a következő parlamenti választás időpontjára <br/>

Bár az államfő várhatóan csak januárban jelöli ki a következő parlamenti választás időpontját, a Népszava információi szerint a vezető kormánypárt április 14-ét akarja javasolni. A pártok már készülnek, noha hivatalosan még nem kezdődött meg a kampányidőszak. Az Országos Választási Iroda is elkezdte a felkészülést: először a vezető köztisztviselőket készítik fel a teendőkre.

A Népszava információi szerint a vezető kormánypárt jövő április 14-re tenné a 2002-es országgyűlési választások első fordulóját. Ezt egyelőre az államfő irodája nem erősítette meg, mondván: január előtt nem lehet számítani arra, hogy Mádl Ferenc hivatalosan megjelöli azt a vasárnapot, amikor az állampolgárok az urnák elé járulhatnak. Az alkotmány szerint erre legelőször április 7-én lenne lehetőség, de az utána következő öt vasárnap bármelyike megjelölhető a választás napjaként. Nem lehet a voksolás időpontja ünnepen, így például pünkösdkor.

A választás időpontjától független viszont az Országos Választási Iroda programja. Ők ugyanis előre meghatározott forgatókönyv szerint készülnek a választásokra - tudtuk meg Rytkó Emíliától, a Belügyminisztérium Központi Hivatalának hivatalvezető-helyettesétől.

Mint mondta, már május 28-án megkezdődött a vezető köztisztviselők hathetes szakmai felkészítése. A részt vevő szakemberek részletesen megismerhetik a választási eljárási törvényt, és elemzik a lebonyolítás közben adódó feladatokat is. Rytkó hangsúlyozta, hogy különösen fontos a főjegyzők és a jegyzők felkészítése, hiszen ők vezetik majd a helyi választási irodákat. A választásokban közreműködő köztisztviselőknek nem csupán a legelemibb feladatokkal kell megismerkedniük, hiszen a szavazás napján rendkívüli eseményekkel is számolni lehet. A hivatalvezető-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a lebonyolításban részt vevőknek tisztában kell lenniük azzal is, mit kell tenniük áramszünet, viharkár vagy éppen vízömlés esetén. A munkatársaknak pontos ismeretekkel kell rendelkezniük arról is, hogy az egyes feladatokra mennyi idő áll rendelkezésre és a különböző panaszokra milyen jogorvoslat létezik.

Rytkó Emília tájékoztatott arról is, hogy az elméleti felkészítés után ősztől ellenőrzik, hogy valamennyi településen megvannak-e a választás lebonyolításához szükséges személyi feltételek. Ekkor kezdik kiküldeni a szükséges nyomtatványokat is, hiszen a választások kitűzése után megalakulnak a helyi választási irodák mellett az információs szolgálatok is. Rytkó ezek működését a lakossági ügyfélszolgálatokéhoz hasonlította. Az információs szolgálatok egészen a voksolás végéig működnek majd. Az állampolgárok oda fordulhatnak valamennyi, a választást érintő kérdésükkel.

Mindezzel egy időben már zajlanak a technikai előkészületek is. Amint azt a hivatalvezető-helyettes elmondta: a számítógéppark korszerűsítése mellett azt is most kell tisztázni, hogy melyek azok a tartalmi információk, amelyeket az internet révén juttatnak majd el a választópolgárokhoz. Rytkó Emília szerint mindig külön feladatot jelent az első választók tájékoztatása. Ez ugyanis nem merülhet ki abban, hogy a szükséges információkat eljuttatják a 18 évesekhez. Ez az a választói réteg, amelynek kedvet is kell csinálni ahhoz, hogy éljen állampolgári jogaival. Rytkó tájékoztatása szerint ehhez a média segítségét is igénybe veszi majd az Országos Választási Iroda. Ez a kampány azonban csak a köztársasági elnök hivatalos bejelentése nyomán kezdődhet meg - szögezte le a hivatalvezető-helyettes.

Bár sokan már most arról beszélnek, hogy megkezdődött a választási kampány, az hivatalosan csak az első forduló előtt hetvenkét nappal indul. Ezt az időszakot használhatják a pártok arra, hogy jelöltjeik számára összegyűjtsék a szükséges számú ajánlószelvényt. Az ún. kopogtatócédulák összeszedését a választások előtt 23 nappal be kell fejezni, utána ugyanis a jelölteket hivatalosan be kell jelenteni. Ez a feltétele annak, hogy a területi és országos listák időben elkészüljenek.

A jövő évi választások tervezett időpontjai közül az első fordulóét olyannak tartja Enyedi Zsolt politológus, amely a jobboldali pártoknak kedvezhet, a másodiké pedig a baloldaltól vonja el a szavazatszerzés lehetőségét. Tekintve, hogy az első forduló április 14-re tervezett időpontját két héttel megelőzik a húsvéti ünnepek, a politológus arra számít, hogy a nagy egyházak bújtatott kampányra is fel tudják majd használni a szószéki igehirdetést, hiszen ebből az alkalomból a kevésbé buzgó hitgyakorlókhoz is szólhatnak. Enyedi ugyanakkor úgy véli, hogy az egyházak kampányolásával aligha lehet eldönteni a választásokat. Emlékeztetett arra, hogy jobboldali szimpátiájukat egyértelműen kinyilvánították az egyházak az 1998-as és 1994-es választások finisében is, de a végeredmény ismeretében csak az előbbiről mondható el, hogy ennek volt is hatása. A szavazatszerzésekkel összefüggésben jelentősebbnek tartja Enyedi a második forduló tervezett idejét, amely - ha két héttel az első forduló után tartják - néhány nappal megelőzi május elsejét. Értékelése szerint tehát a baloldal és annak természetes szövetségesei, a szakszervezetek elesnek attól a lehetőségtől, hogy a majálison meggyőzhessenek még néhány választót.

Egy másik politológus, Török Gábor szerint valójában azóta a húsvéti, illetve a május elsejei ünnepek súlyozása dönti el a parlamenti választások időpontjának megjelölését, amióta az alkotmány áprilisra-májusra időzítette a választások törvényességét. A politológus szerint érthető, ha az épp hatalmon lévő kormány azt kéri az időpontot kiíró köztársasági elnöktől, a számára kedvezőbb szimbolikus esemény idejét is vegye figyelembe. A választók többsége ugyanis az utolsó pillanatban hozza meg döntését, és az ünnepi szónoklatok hatással lehetnek a szavazókra. Török szerint viszont ezzel aligha befolyásolhatók a bizonytalanok, inkább a már amúgy is biztosnak tudható szavazatok stabilizálhatóak. Jól meghatározható ugyanis annak a választói körnek a politikai elkötelezettsége, amely a templomi ünnepségek résztvevője, illetve amely a majálisok közönsége. Török szerint az ünnepi szónoklatoknak csak kiélezett választási küzdelemben lehet lényeges szerepük, akkor, amikor néhány száz vagy néhány ezer szavazat dönt. Csakhogy még ennek érvényesüléséhez is az kellene, hogy a bizonytalan választók ez egyszer elmenjenek a templomba vagy a majálisra.

Nehezen lehet eldönteni, hogy mennyire tudatos az időpont megválasztása, hiszen tavasszal nemigen van steril, ünnepmentes hét - mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet igazgatója. Az egyházak bármikor, nem csupán közvetlenül a választások előtt használhatják ki a szószéki igehirdetés lehetőségét. A véleménykutatási szakember szerint május 1-jét sem kell misztifikálni, az azonban vitathatatlan, hogy ez a leginkább a baloldalhoz kötődő, közösségi ünnep. Ez pedig - ha a tervek megvalósulnak - már a választások második fordulója után lesz. Závecz Tibor álláspontja az, hogy szoros verseny esetén akár döntő is lehet, hogy ezt a kampánylehetőséget már nem használhatják ki a pártok. Jelenleg ugyanis a választásra jogosultak 35-40 százaléka tekinthető bizonytalannak, ám 8-10 százalékuk még aktivizálható. Kiélezett küzdelemben ez a 600-700 ezer szavazat is eldöntheti a végeredményt. A mostani tendenciák ugyanis Závecz szerint azt mutatják, hogy a jelenlegi két erős párt valamelyike csak abban az esetben húzhat el jelentős mértékben a másiktól, ha annak háza táján hatalmas botrány tör ki. Hozzátette: ma még nem mérhető Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltségének hatása. Ez azonban akár százalékokat is hozhat az MSZP-nek.

A Fidesz azt akarja, hogy a közelgő választási kampány ne a pártok belső problémáiról, vitáiról, hanem Magyarország gondjairól, az előtte álló feladatokról szóljon. Erről beszélt a Fidesz elnöke. Pokorni Zoltán elmondta, hogy a "Jövő elkezdődött" címet viselő vitairatuk teljes szövegét a tervek szerint a hónap második felében ismerheti meg a szélesebb nyilvánosság a párton belüli konzultációk után. A vitairat kapcsán a nyár végétől szakmai konferenciákat szerveznek.

Az MSZP alelnöke szerint a kormány már elkezdte "előkampányát", hiszen elkezdte választási ígéretsorának ismertetését. Juhász Ferenc úgy vélte, egy "magára valamit adó ellenzéki párt" nem teheti meg, hogy ne mutassa fel saját alternatíváját. Szavai szerint szombati kongresszusán a párt a Fidesz kormányfőjelöltjével és programjával szemben kíván alternatívát állítani a társadalomnak.

A MIÉP attól tart, a választás után reális veszély a Fidesz-MSZP- nagykoalíció. Csurka István pártelnök szerint ez megpecsételné a magyarság sorsát. Ezért a párt nem állít miniszterelnök-jelöltet a 2002-es országgyűlési választásokra. Csurka hozzátette, a választási eredményektől függően kész tárgyalni a kormányalakításról a nemzeti erőkkel.

(Népszava)