Dávid Ibolya fél éve vezeti a politikusok rokonszenvlistáját <br/>

A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki választáskutatási programjának adatai alapján kilenc magyar politikus rokonszenvmutatóinak alakulását mutatjuk be a jelenlegi kormányzati ciklus kezdetétől 2001. május elejéig terjedő időszakban. A listát a három közjogi méltóság - a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke -, valamint a hat parlamenti párt elnöke alkotja. A rokonszenv-pozíciók grafikus ábrázolásánál a magyar sajtóban már megszokottá vált 0-tól 100-ig terjedő skála helyett a megkérdezettek eredeti válaszait konverzió nélkül bemutató, 1-től 5-ig terjedő skála látható. Az eredetileg feltett kérdés úgy hangzik, hogy a válaszadó mondja meg, mennyire rokonszenves, vagy ellenszenves számára az adott politikus. Osztályozzon úgy, ahogy az iskolában szokás, 1-től 5-ig. Adjon 1-est, ha nagyon ellenszenves az illető, 5-öst, ha nagyon rokonszenves. Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja.

A megkérdezetteknek ilyen módon nem arra van lehetőségük, hogy 0-tól 100-ig terjedő pontszámmal értékeljék az egyes személyeket, hanem arra, hogy a negatív-pozitív tartomány valamely pontján elhelyezzék őket. A 2001. májusi válaszok átlagértékeinek bemutatásakor is arra törekedtünk, hogy az ábrázolás is a politikusok rokonszenv-megítélésének ezt a jellemzőjét jelenítse meg.

A visszatekintő idősoros adatok alakulását tekintve kitűnik, hogy a kormányzati ciklus kezdetétől 1999. első negyedéig jelentős átrendeződések zajlottak le a rokonszenvrangsorban. Elsősorban a legnagyobb kormánypárt reprezentánsainál volt tapasztalható a rokonszenv-átlagérték gyors süllyedése. A legnagyobb mozgást a miniszterelnök rokonszenvindexe mutatta. Ez a rapid folyamat 1999 januárjában érte el alsó határértékét. 1999 februárjában azonban erőteljes korrekció volt érzékelhető, amelynek révén elsősorban Orbán Viktor megítélésében mutatkozott jelentős pozitív irányú változás. Áder és Pokorni indexének alakulása ettől kezdve egészen 2000 decemberéig a 3-as indexérték körül stabilizálódott, a miniszterelnök mutatója pedig egyenletes süllyedéssel 1999 szeptemberén ért erre a szintre.

A választók számára jelenleg legrokonszenvesebb kormánypárti politikus, Dávid Ibolya MDF-elnök indexe 2000 végéig a 3,5-ös értéktől néhány tizedponttal elmaradva ingadozott.

A legnagyobb ellenzéki párt elnökének mutatója egészen 2001. márciusig stabilitást mutat, először a 3,5-ös érték körüli, majd 2000 februárjától némileg alacsonyabb szinten, a 3,3-as indexpont körüli szűk tartományban. Demszky Gábor mutatója ellenben az elmúlt közel három év átfogó tendenciáját tekintve folyamatos süllyedést mutat. Az SZDSZ jelenlegi elnöke a politikusi rokonszenv-rangsor "felsőházából" indult, 2000 végére a középtartományba ért.

Újabb jelentős elmozdulások 2001 decemberétől, illetve 2001 januárjától érzékelhetők a vizsgált politikusi kör rokonszenvmutatóiban. 2000 decemberében kezdődik Dávid Ibolya indexének felívelése. A politikusasszony 3 hónap leforgása alatt az összes megkérdezett körében majdnem elérte a Göncz Árpád korábbi pozícióját leszámítva rekordnak számító 4-es indexértéket. Itt azonban egyelőre megtorpanni látszik Dávid Ibolya mutatója, sőt, a májusi felvétel már visszaesést is regisztrált.

Jelentősebb pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg Orbán Viktor, Pokorni Zoltán és Áder János megítélésében is. A legnagyobb változás a miniszterelnök indexénél regisztrálható, amely 2001 januárjában a pozitív tartományba lépett át, majd februárban újabb jelentős javulást mutatott. Hasonló ívű mozgás érzékelhető Pokorni esetében is.

Kedvezőtlen tendenciák rögzíthetők az MSZP és az SZDSZ elnöke szempontjából a 2001. január óta eltelt időszakban. Kovács László addigi stabil rokonszenv-pozíciója 2001 márciusától törést mutat, a szocialista pártelnök jelentős veszteséget könyvelhet el az áprilisi és májusi adatok alapján. Demszky Gábor korábban is folyamatosan csökkenő indexe pedig a 2001. februári és márciusi süllyedés következtében - a ciklus során első alkalommal - átkerült a negatív tartományba.

Torgyán József rokonszenvindexének alakulása kétségkívül külön említést érdemel. A hosszú távú trendet szemlélve a kisgazda- pártelnök indexének folyamatos csökkenése - az ingadozásokat korrigálva - már 1999 októberétől regisztrálható. Nem a tavaly őszi kisgazdabotrányokkal vette tehát kezdetét a Torgyán József iránti rokonszenvcsökkenés. Ez a folyamat csak felgyorsult, és így produkált zuhanásszerű változást 2000 októbere, a Székely-ügy kirobbanása óta.

Az év eleje óta eltelt időszakban a Fidesz-MPP három vizsgált reprezentánsa helyet cserélt a rokonszenvrangsorban a két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ elnökével. A legutóbbi adatfelvétel alapján a rangsort kormánypárti mezőny vezeti, a köztársasági elnököt leszámítva Dávid Ibolya, Orbán Viktor, Pokorni Zoltán indexértéke az adatfelvétel hibahatárát meghaladó mértékben magasabb az őket követő Kovács László és Demszky Gábor mutatóihoz képest.

Igen lényeges azonban a politikusok rokonszenvindexei mögött rejlő válaszmegoszlási struktúra is. Egy közepes indexérték adódhat például nagyjából azonos méretű, de egymáshoz képest szélsőségesen eltérő választói vélemények átlagértékéből, illetve adódhat a nagy többség által 3-as osztályzatban megnyilvánuló egységes véleményből egyaránt. Erőteljes különbségek adódhatnak ezen kívül egy politikus globális - vagyis az összes megkérdezett körére vonatkozó -, valamint az érvényes választ adók, vagyis az adott politikust osztályzattal valóban értékelők körére vonatkozó megítélése között is. Ez a fajta különbség leginkább az adott politikus ismertségével függhet össze. Az alacsony ismertségű szereplő magas indexértéke például adott esetben lényegesen kevesebb rokonszenvező véleményét takarhatja egy ismertebb szereplő valamelyest gyengébb indexértékéhez képest.

A miniszterelnök esetében 2001 februárja óta a pozitív - azaz 4-es vagy 5-ös - rokonszenvosztályzatot adók alkotják a legnagyobb csoportot, az összes megkérdezett mintegy 40-42 százalékával. A miniszterelnököt a semleges vagy ambivalens véleményt kifejező 3-as osztályzattal illetők aránya az összes megkérdezett tekintve 26 százalék, az elutasítók, vagyis 2-es és 1-es osztályzattal értékelők csoportja pedig ugyancsak 26 százalék a legutóbbi adatfelvétel alapján.

Dávid Ibolyát az összes megkérdezett 66 százaléka sorolta a rokonszenves - 4-es vagy 5-ös - kategóriába. Mádl Ferenc esetén ez az arány 56 százalék, Pokorni Zoltánnál 36, Kovács Lászlónál 33, Áder Jánosnál 27, Demszky Gábornál 29, Csurka Istvánnál 12, Torgyán Józsefnél 4 százalék. Az elutasító - 1-es és 2-es - osztályzatok aránya Dávid Ibolyánál 9, Mádl Ferencnél 13, Pokorni Zoltánnál 16, Kovács Lászlónál 23, Áder Jánosnál 19, Demszky Gábornál 33, Csurka Istvánnál 59, Torgyán Józsefnél 80 százalék.

A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2001. május 2. és 6. között a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) készítette. Az ország több mint 100 településén 1524 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések, stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. - becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,6 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.

Az ábrában az átlag pontszám helyett minden politikushoz egy meghatározott szakaszt rendelünk. Egy illető politikus népszerűsége 95 %-os valószínűséggel ezen a szakaszon található. A szakaszok nem egyforma hosszúak, méretüket alapvetően a politikus ismertsége határozza meg.

(Magyar Hirlap)