Juszt 27 milliót követel az MTV-től <br/>

Szerdán folytatódott Juszt László és az MTV közötti per. A tárgyaláson jogi formaságokon kívül érdemi esemény nem történt. A beidézett tanú, Szabó László Zsolt, a köztévé korábbi elnöke nem jelent meg. A riporter 27 milliót követel az állami tévétől, mert úgy véli, az MTV Rt. alaptalan indokokkal rúgta fel 1999. júniusában társasága az év végéig szóló szerződését.

Fejlemények nélkül zárult a Juszt László - a Kriminális cimű tévéműsor és újság egykori főszerkesztője - és a Magyar Televízió Rt. közötti polgári per szerdai tárgyalása. A tanúként beidézett egykori tévéelnök, Szabó László Zsolt ( akit szeptemberi hatállyal ausztráliai nagykövetté neveztek ki ) ugyanis nem jelent meg a bíróság előtt. Indoklása szerint azért nem, mert külföldön tartózkodik.

A jelenlegi, MTV elleni per mellett még egy kártérítési követelést is bírósági úton próbál érvényesíteni Juszt. Az ismert riporter a köztévé mellett a rendőrséget is beperelte. Mindkét perben érvényesíteni szeretné elmaradt hasznát, és az okozott erkölcsi kárért kártérítésre tart igényt. A rendőrségtől 400 milliót próbál kiszedni. Az MTV elleni eljárásban 27 miiliós kártérítési összeget jelölt meg.

A felperes, Juszt László Szabó László Zsoltot szeretné meghallgattatni. A riporter ugyanis arra kíváncsi, honnan tudta meg előbb az akkori tévéelnök, hogy ellene rendőrségi nyomozás indult. A felmondását ugyanis előbb kapta meg, mint hogy a rendőrség házkutatást tartott volna nála.

Juszt érvelése két pillérre támaszkodik. Az egyik, hogy - mint az később kiderült - nem volt államtitok, amit nyilvánosságra hozott. Mindenkit, így őt is megilleti az ártatlanság vélelme. A tévé vezetősége ezért - amíg jogerős bírósági ítélet nem mondja ki az államtitoksértést - nem bonthatott volna szerződést. ( Az MTV Rt. azért bontotta fel Juszt cégével a szerződést és szüntette meg a Kriminálist, mert - az indoklás szerint - Juszt államtitkokat hozott nyilvánosságra.)

Juszt másik érve, hogy 1998. decemberében cége és a közszolgálati tévé szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a tévé a jövőben is sugározni kívánja a műsorát. Juszt számításai szerint - mivel június 1-én bontották fel a szerződését, de az 1999. végéig érvényes volt. Ráadásul egy szándéknyilatkozat szerint a tévé 2000-ben is folytatni kívánta a műsort. A másfél évnyi elmaradt honoráriumot szeretné most Juszt megkapni.

Dr. Horváth József, az MTV Rt. jogi képviselője az [origo]-nak elmondta: a Juszt által leközölt iratok "szigorúan titkos" felülbélyegzéssel voltak ellátva. Még akkor sem lehet ilyen dokumentumokat nyilvánosságra hozni, ha azokról később kiderül, jogszerűtlelnül nyilvánították azokat titkossá. A műsor folytatásáról szóló szándéknyilatkozat pedig az ügyvéd szerint nem kötelezi semmire a tévét.

Az ügy előzménye, hogy Juszt lapjában, a Kriminális című újságban 1999. május 27-én "szigorúan titkos" pecséttel ellátott, a hatóságok által titkosított, a megfigyelési ügyben főszerepet kapott iratokat hozott nyilvánosságra. Ezután a rendőrség 1999. június 1-én nyomozást rendelt el ellene és cége ellen. Később, 1999. októberében államtitoksértés gyanúja miatt vádemelési javaslatot is tett az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága. A vádat később ejtették. Hosszas jogi huzavona után ugyanis kiderült, jogszerűtlenül minősítették szigorúan titkosság a szóban forgó dokumentumokat.

A per következő tárgyalási napját egyelőre nem tűzték ki. A következő tárgyaláson ugyanis tanúként meg kívánják hallgatni Szabó László Zsoltot, az MTV korábbi elnökét. Az időpontot akkorra próbálják meg kitűzni, amikor Szabó éppen Magyarországon tartózkodik.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

( 2001. március 5.)