Politikai vitát keltett Medgyessy bizottsági meghallgatása <br/>

Politikai vitát váltott ki Medgyessy Péter szocialista kormányfő-jelölt meghallgatása a cementipar privatizációja ügyében. A meghallgatást a Fidesz kezdeményezte, mert a Németh-kormány miniszterelnök-helyetteseként Medgyessyt is felelősnek tartják a rossz döntésekért. Az MSZP szerint azonban logikátlan és indokolatlan volt Medgyessy meghallgatása.

Hétfőn hallgatta meg a gazdasági bizottság ellenőrző albizottsága Medgyessy Péter egykori pénzügyminisztert. Az ülésen a képviselők nem érték el céljukat a meghallgatással: Medgyessyt eredetileg azért hívták meg, hogy a cementgyárak privatizációja körüli tisztázatlan kérdésekről többet tudjanak meg. Fritz Péter, a gazdasági bizottság ellenőrző albizottságának szocialista tagja közölte: politikai támadásként értékelik Medgyessy Péter hétfői meghallgatását. A bizottság Fideszes tagjai ugyanis elfogult, személyeskedő kérdéseket tettek fel. Ráadásul szerinte teljesen logikátlan, hogy éppen Medgyessyt hívta meg a testület. Fritz úgy véli, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjét próbálták meg a kormánypárti képviselők kellemetlen helyzetbe hozni.

Várkonyi András, a testület Fideszes tagja az [origo]-nak elmondta: nem politikai okokból hallgatták meg Medgyessyt. Nem csak szocialista képviselők kaptak ugyanis meghívást a bizottságtól. A kormányoldalról is meghallgatnak politikusokat, például Martonyi János külügyminisztert.
Várkonyi szerint Medgyessy meghallgatására azért volt szükség, mert a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettesként, a Horn-kormányban pénzügyminiszterként tudnia kellett a privatizáció fontos részleteiről. Várkonyi szerint Medgyessy - még ha nem is ő irányította közvetlenül a privatizációt - tagja volt egy olyan döntéshozó csapatnak, amely bizonyosan értesült az állami vállalatok eladásáról, így a cementgyárak eladásáról is. A képviselő úgy véli, hogy Medgyessy a Németh-kormány miniszterelnök-helyetteseként felelős volt a privatizáció szabályozásáért és a cementiparban történtekért, vagyis azért, hogy a hazai cementgyárakat külföldi befektetők vették meg rendkívül alacsony összegért. A cementipar ma válságban van, ami - Várkonyi szerint - a Németh-kormány alatt meghozott döntéseknek tulajdonítható.

Fritz Péter szerint viszont amennyiben már a Németh-kormány alatt eldőlt minden, a privatizáció szempontjából fontos kérdés, értelmetlen az Medgyessyt 1996-97-es pénzügyminiszteri tevékenységéről kérdezni. A hétfői meghallgatáson pedig több kérdés is erre irányult. Ha pedig - a testület fideszes tagjai szerint is - a későbbiekben is születtek a privatizáció szempontjából lényegi döntések, akkor minden fontos szereplőt, így az Antall-kormány tagjait is meg kellene kérdezni.
A szocialista képviselő az [origo]-nak elmondta: az MSZP indítványozta, hogy kormánypárti politikusokat is hallgassanak meg. Így Matolcsy György gazdasági minisztert és Martonyi János külügyminisztert is meghívják a bizottság ülésére.

Medgyessy Péter a bizottság előtt kijelentette: "a cementipar privatizációja 1991-95 között lezajlott, ez idő alatt nem töltöttem be állami tisztséget, így csak azokra a kérdésekre tudok válaszolni, amelyek kapcsolódtak a tevékenységemhez. 1987 és 1990 májusa között miniszterelnök-helyettesként a privatizációs törvény előkészítésében vállaltam szerepet, de akkor állami tulajdon eladása legfeljebb spontán módon történt."
Medgyessy Péter pénzügyminiszteri tevékenységéről elmondta: 1996 és 1998 között a Horn-kormány pénzügyminisztereként a Mezőbank eladásán kívül nem volt beleszólása a privatizációba, mivel az a privatizációért felelős miniszter kompetenciájába tartozott, akinek nem volt beszámolási kötelezettsége a pénzügyminiszter felé.

[origo]