Az előretekintés jellemezte a kormány gödi informális ülését <br/>

Vágólapra másolva!
A kormány gödi informális ülésén a forint megerősödése, a tíz éves népegészségügyi program, a Széchenyi-terv, a mezőgazdasági támogatási rendszer átformálása, az állami nyugdíjrendszer megreformálása, és a macedón helyzet volt a fő téma.
Vágólapra másolva!

A forint átválthatósága, megerősítése eredményeként árcsökkenés, az infláció mérséklése következhet be néhány terméknél - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Gödön, a kormány informális ülése szünetében tartott sajtótájékoztatóján. A forint értékmeghatározási módjának megváltoztatásával az elmúlt napokban a forint erősödése nyomán az egész nemzeti vagyon 8-10 százalékkal felértékelődött. A miniszterelnök közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ez az erősödés nem átmeneti jelenség, hanem tartós folyamat, amelynek hatására, elsősorban az importból származó termékeknél árcsökkenés lesz tapasztalható.

A forint konvertibilissé válása az ezzel járó pozitívumok mellett, egyes hazai kis- és középvállalkozásokat negatívan érinthet. Ezért a kormány a Gazdasági Minisztérium segítségével tervet készít, hogy akár a Széchenyi-terven belül egy olyan támogatási formát hozzanak létre, amellyel e feszültséget fel lehet oldani.

Orbán Viktor a kormányülés napirendjén szereplő népegészségügyi programmal kapcsolatosan közölte: valamennyi tárca bevonásával 10 év alatt el kell érni, hogy a születésnél várható életkor a nőknél 75-ről 78 évre, a férfiaknál 66-ról 70 évre emelkedjen. Utalt arra, hogy ehhez többi között a daganatos betegségek megelőzésére egy új szűrési rendszert léptetnek majd életbe, és intézkedéseket dolgoznak ki a szív- és érrendszeri betegségek arányának visszaszorítására is.

A miniszterelnök sikeresnek minősítette a Széchenyi-terv végrehajtását. Keretein belül eddig 3.768 pályázat érkezett be, közülük 1.391 nyert, amelyre összesen 28,7 milliárd forintot fizettek ki. Ez annyit jelent - mondta Orbán Viktor -, hogy 160 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, s 10 ezer új munkahely létesül. Különösen örvendetes, hogy Budapest és Pest megye után a sikeres pályázók közül magas számban vannak a lemaradófélben lévő Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből.

Döntés született a földalap megalkotásáról, valamint arról is, hogy a helyben lakó gazdák előnyt élvezhetnek a földvásárlásnál. Az erről ősszel kidolgozandó törvény szerint elővásárlási, bérleti jog illetné meg őket. Ily módon megfelelő nagyságú földbirtokok alakulhatnak ki. A kormány felkérte az agrártárca vezetőjét: gondolja újra a mezőgazdasági támogatási rendszert - amelyre az idén és jövőre is 190 milliárd forint jut -, s a családi gazdaságok számára további előnyöket biztosítson, többi között a gépvásárlásnál, a földalapú támogatásoknál, vagy a beruházásoknál. Ugyanis a kormány úgy képzeli el a magyar mezőgazdaságot, hogy annak gerincét a családi gazdaságok adják. Terv készül a földek külföldi tulajdonba juttatását célzó további zsebszerződések kötésének megakadályozására. Az FVM-en belül egy külön csoport alakul a már meglévő ilyen szerződések felülvizsgálatára, az eredeti tulajdoni állapot visszaállítására- emelte ki Orbán Viktor.

Az állami nyugdíjrendszer megreformálásáról a miniszterelnök szerint igazságosabb, áttekinthetőbb, egyéni számlavezetésen alapuló versenyképes szisztéma bevezetésére van szükség, s lehetővé kell tenni, hogy aki akar a magánnyugdíj-rendszerből visszaléphessen az államiba. Sokakat érinthet az is, hogy a jövőben a munkát vállaló nyugdíjasok a nyugdíj után ne, csak a munkavégzés után fizessenek adót.

A macedóniai helyzettel is foglalkozott a kormány. Arra kéri a NATO-t: tegyen erőfeszítést békemegállapodás megkötésére a szembenálló felek között, amennyiben ez létrejön, úgy betartásának biztosításában vállalna szerepet Magyarország - mondta Orbán Viktor. Eszerint a Honvédelmi Minisztérium közvetítésével egy 40 fős csoport venne részt a begyűjtött fegyverek megsemmisítésében.

(MTI)