A legtöbben elégedettek a felsőoktatás színvonalával <br/>

Az integrált felsőoktatási intézményekbe járó hallgatók többsége - ha tehetné - most is ugyanazt az egyetemet, főiskolát és szakot választaná, amire jelenleg is jár - derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megbízásából készített felmérésből. A kutatás szerint a hallgatók nagy része viszont sokszor elégedetlen az intézményen belüli gyakorlati, nyelvi és számítástechnikai oktatás színvonalával.

Még egy esélyt kapva mostani tudásukkal, intézményen belüli tapasztalataikkal a hátuk mögött, a hallgatók többsége most is azt az egyetemet, főiskolát és szakot választaná, amit korábban jelentkezési lapján megjelölt - derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) megbízásából készített felmérésből. A tavaly április-májusban lezajlott kutatás során az integrált egyetemek 2000 hallgatóját kérdezték meg többek között arról, hogyan ítélik meg a saját intézményükön belüli oktatás színvonalát.

A helyes szakválasztásban leginkább az orvosi egyetemre járó hallgatók biztosak - közel háromnegyedük ismételten saját intézményének saját szakát választaná. A jogász és gazdasági képzésben résztvevők közel háromnegyede szintén ugyanazt a szakot jelölné meg jelentkezési lapján, mint amit felsőfokú tanulmányai megkezdésekor választott.

A főiskolára járók viszont már jobban meggondolnák korábbi választásukat, az átlaghoz képest többen tanulnának inkább másik intézményben, a gazdasági és a tanítóképző főiskolákra járók pedig leginkább külföldre mennének tanulni. A reáltudományok képviselői, azaz a természettudományi karokon és a műszaki egyetemen tanulók nem az egyetemet, főiskolát cserélnék le egy másikra, hanem - valószínűleg jobban megismerve a belső viszonyokat - ugyanazon az intézményen belül választanának másik szakirányt.

A kutatásból az is kiderült, a hallgatók fele úgy látja, több tárgyat is túl nagy óraszámban tanulnak. Ez a megállapítás leginkább az egyetemekre vonatkozik, itt a hallgatók 53 százaléka gondolkodik hasonlóképpen. A jogi, gazdasági és az orvosi képzéseken ez az arány még nagyobb, a hallgatók 55-60 százaléka látja úgy, hogy túl sok tárgyat kell felvennie. A főiskolások inkább úgy vélik, nem a hallgató dolga, hogy eldöntse, mit kell tanulnia, kivételnek csak az egészségügyi főiskolások számítanak: négyötödük szerint bizonyos tárgyakat túl nagy óraszámban tanulnak.

A hiányolt tárgyak esetében a főiskolások ismételten úgy vélekednek, a tárgyak megválasztása nem a hallgatók dolga - ez valószínűleg annak tudható be, hogy az egyetemi hallgatók e tekintetben több önállóságot kapnak. Az egyetemisták körében viszont az átlagot meghaladóan - 85 százalékban - vetették fel a bölcsészettudományi karok, illetve a gazdasági egyetemek, főiskolák hallgatói, hogy hiányolnak képzésükből bizonyos tárgyakat. Ez a hiányérzet legkevésbé az agrárképzésben résztvevőknél volt regisztrálható.

Az intézményen belüli oktatás színvonalának megítélésekor a hallgatók három legfontosabb szempontként a gyakorlatot, a technikai ellátottságot, valamint a nyelv- és számítástechnikai oktatást jelölték meg.

A gyakorlati oktatásban jelentősebb hiányosságokat észlelnek a hallgatók, a legelégedetlenebbek a gazdasági főiskolára, illetve egyetemre járók és a műszaki főiskolások. Az elméleti oktatás színvonala felel meg leginkább a hallgatók elvárásainak - főleg a gazdasági és az agráregyetemeken. Az agrár- és egészségügyi főiskolások viszont már kevésbé tartották megfelelőnek a tudásanyag elméleti átadását.

A nyelv- és számítástechnikai képzésnek átlag alatti fontosságot csak a műszaki felsőoktatásban és az orvosi képzésben részt vevők, valamint a természettudományi karok hallgatói tulajdonítanak. Ennek oka valószínűleg az, hogy ők e téren már kellő ismeretekkel rendelkeznek. Egységesen fogalmazódott meg azonban az a vélemény, hogy a hazai nyelv- és számítástechnikai oktatás színvonalán lenne mit javítani, a hallgatók elégedettsége ezen a téren igen alacsonynak bizonyult.

(Magyar Hirlap)