Politikai síkra terelődött az MSZP és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) közötti jogvita. Hivatalosan meg nem erősített értesülés szerint ugyanis az ellenzék vezető ereje a KVI-n keresztül a Fidesszel egyeztet az ügyről, amelynek a tétje az, hogy kilakoltatják-e a szocialistákat az ingyen használt állami irodáik túlnyomó többségéből, s megfizettetnek-e a párttal több tízmillió forintot kártérítés és bérleti díj címén. Az ügyben indított per első tárgyalását holnapra tűzték ki, nem kizárt azonban, hogy már ezelőtt megállapodást köt a két párt.

Az MSZP kontra KVI perben holnap tartják az első tárgyalást. Ennek az a tétje,hogy az MSZP - miként a többi parlamenti párt - továbbra is ingyen használhat-e ötezer négyzetméternyi állami irodát, vagy csupán mintegy 450 négyzetméternyi használatára kap jogot, s több tízmillió forintot hajtanak be tőle elmaradt bérleti díj és kártérítés címén. (Ugyanebben az ügyben a KVI viszontperli az MSZP-t. Annak az ügynek az első tárgyalását szeptemberre tűzte ki a bíróság.)

Elképzelhető azonban, hogy már az első perben sem jutnak el az ítéletig. A Magyar Hírlap több forrásból úgy tudja, az MSZP peren kívüli megegyezésről tárgyalt a kincstárral - és egyes értesülések alapján ezen keresztül a Fidesszel -, így az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggeszthetik az MSZP ellen indított keresetet, cserébe a szocialisták sem perlik a KVI-t.

Az MSZP azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel azt kifogásolta, hogy a pártoknak juttatott állami ingatlanokról szóló törvényt egyszerű, feles többséggel módosította a T. Ház, márpedig a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályok megváltoztatásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Amennyiben a szocialistáknak ma sikerül megállapodniuk a kincstárral, szerdán már azt közölhetné a bírósággal a párt és a KVI, hogy kölcsönösen elállnak a perektől.

A KVI nem kommentálta a lap értesüléseit. Kocsis Tamás vezérigazgatói tanácsadó azt mondta, hogy a tárgyalás előtt egyáltalán nem kívánnak nyilatkozni. Hasonló választ adott az egyeztetésekre és az esetleges kiegyezésre vonatkozóan Répászky Miklós, az eljárás során az MSZP-t képviselő ügyvédtől is. Baja Ferenc, az MSZP pártigazgatója ugyancsak nem kívánt nyilatkozni.

A vonatkozó törvény szerint minden parlamentbe jutott párt ingyen használhat ötezer négyzetméternyi állami irodát. Az MSZP viszont ennél jóval többet "örökölt" a rendszerváltozáskor az MSZMP-től. A jogszabály szerint a többletet le kellett adnia. Előbb azonban egy tételes lista összeállítására s azon minden olyan ingatlan feltüntetésére kötelezték, amelyre annak idején használati jogot szerzett - függetlenül attól, hogy ténylegesen használta-e.

Csakhogy lemaradt néhány ingatlan, s a párt csupán a határidő lejárta után egészítette ki a lajstromot. A KVI szerint viszont a törvény nem adott lehetőséget a hiánypótlás elfogadására, s ezen ingatlanok területét le kell vonni az említett ötezer négyzetméteres kvótából. Sőt újabb csökkentésre is szükség volt, mert a párt az átadásra előírt határidőt sem minden esetben tartotta be. Mindezek után a KVI csupán 450 négyzetméternyi iroda átadásáról lett volna hajlandó szerződést kötni, az MSZP ellenben 28 darab, összesen ötezer négyzetméternyi ingatlanra nyújtott be igényt. A párt így pert indított, s kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: annak ellenére is jogszerűen használja a vitatott irodákat, hogy a KVI nem kötött vele szerződést erről. A KVI viszont a párt kilakoltatása érdekében indított eljárást, és kártérítést is fizettetne vele. A kettő együtt több tízmillió forintra rúgna.

(Magyar Hírlap)