Az Országgyűlés egyetértése nélkül fogadta el a kormány a végleges régióhatárokat - értesült a Népszava. A lap információi szerint a kormány a regionális beosztás 16 változatát tárgyalta meg, s végül a mostani határok mellett határozott. A régiókérdéskör rendezésére tegnap nyújtotta be országgyűlési határozati javaslatát az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A döntéshozatal előtt a kabinet senkivel nem egyeztetett, nem vitatták meg a kérdést a parlamenti pártokkal sem. A régióhatárokat pedig még ebben a hónapban benyújtják az unióhoz, mint Magyarország végleges regionális rendszerét. Eszerint az ország 7 régióból áll: közülük hat 3-3 megye összeolvasztásával jött létre, a hetedik pedig Budapest és Pest megye együttese.

Minderről a kormánynak saját hatáskörben nincs joga dönteni, mindenképpen országgyűlési határozatra van szükség. Egyeztetnie kellett volna az ellenzékkel is. Egyesek szerint a döntést politikai nyomásra hozták, a megyei közgyűlési elnökökből regionális vezetőkké vált kormányoldali erők érdekeit szolgálja.

A kormány felrúgta a demokrácia játékszabályait - jelentette ki Baráth Etele, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Ez csapda - figyelmeztetett. Az EU ugyanis a közelmúltban kijelentette: csupán egyetlen regionális programot fogad el hazánktól, s az egyes régiókra vonatkozó projektek csupán alprogramokként csatolhatók. Nem tartja ugyanis ellenőrizhetőnek a magyar intézményrendszert az unió. Ez esetben hazánknak az egész országot egyetlen egységként kellett volna bejelenteni - szögezte le a területfejlesztési szakember. A tízmilliós nagyságú régió egyébként nem ritka az unióban sem, hiszen sokáig Portugália is egyetlen régió volt, s programjainak 45 százalékában ma is egy egységként kezeli az országot.

A kormány nyugodtan kérhetett volna határidő-módosítást arra hivatkozva, hogy a beosztás mindenképpen országgyűlési jóváhagyást igényel, hiszen a közigazgatási reform megvalósításához, illetve a feladatok pontos meghatározásához politikai konszenzusra van szükség. Így lett volna lehetősége arra, hogy reagáljon az unió döntésére, s ha már az EU egyetlen régiónak tekinti az országot, ennek mintájára meg lehetett volna alkotni a régiórendszert is - mondta Baráth Etele.

Ezzel elkerülhető lett volna az is, hogy a központi régió elessen a strukturális alapok forrásaitól. Hónapok óta vitatkozik az ellenzék és kormány arról, szükség van-e a régióhatárok megváltoztatására. Demszky Gábor főpolgármester többször javasolta, hogy a Központi régió területének megnövelésével kerüljön az unió szabta határok fölé. Amennyiben az egész országot egyetlen egységként kezelik, az mindenképpen alatta marad az uniós GDP-átlag 75 százalékában megnevezett határnak.

Nem teljes az egyetértés a régióhatárokat illetően a kormányoldalon sem. Kovács Zoltán, a Fidesz területfejlesztési szakértője szerint hétnél mindenképp kevesebb régió szükséges. - Jobban közelíteni kell egymáshoz a gazdasági és a természeti egységeket, s külön kell kezelni a Balatont is - mondta.

Korábban:

Az unióban már most sem számolnak a központi régió támogatásával