Kártérítési pert fontolgat a főváros a kormány ellen

Több mint 3 milliárd forint kárt okozott az infláció téves előrejelzésével a Pénzügyminisztérium a BKV-nak. A fővárosi MSZP-frakció szerint a tárca kártérítéssel tartozik a közlekedési vállalatnak. Az SZDSZ szerint is felvethető a polgárjogi felelősség. A BKV az önkormányzaton vasalná be a hiányt, a városvezetés pedig azon töri a fejét, hogyan akadályozhatná meg a társaság eladósodását.

Több mint 3,5 milliárd forint bevételkiesést okozott a BKV Rt.-nek a kormány hároméves tevékenysége. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a fővárosi önkormányzat rendelt meg a közlekedési vállalattól.

A kár abból adódik össze, hogy a Pénzügyminisztérium rendre megvétózta a tarifaemelési javaslatokat, így a jegyek és bérletek áremelkedése elmaradt az inflációtól. Idén augusztusban 6 százalékkal szándékozott megemelni a tarifát a főváros, a pénzügyi tárca immár hagyományosan ellenállt a javaslatnak.

Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a Pénzügyminisztérium folyamatosan szakmai hibákat vétett, amikor alacsonyabb inflációt jósolt, és emiatt 3,5 milliárd forintos kárt okozott egy gazdasági társaságnak, így kártérítéssel tartozik a BKV-nak. A városvezető koalíció egyelőre még nem tárgyalta a szocialisták javaslatát, így annak lehetőségét sem, hogy emiatt kártérítési pert lehet-e indítani a Pénzügyminisztériummal szemben.

Megfontolandónak tartja Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője a szocialisták felvetését, azt, hogy valamiféle polgárjogi felelőssége lehet a pénzügyi tárcának. Bőhm szerint azonban ezt nem politikai kérdésként kell kezelni. A PM-nek azért van vétójoga a közlekedési tarifa megállapításánál, mert a központi költségvetés állja a nyugdíjas- és diákbérletek, valamint a teljes árú bérletek közti árkülönbséget. Ha a tarifa emelkedik, akkor a központi költségvetésnek is nagyobb összeggel kell támogatnia a diákokat és a nyugdíjasokat.

Közben a fővárosi önkormányzat évről évre nagyobb támogatást juttatott a BKV-nak, amelyet a társaság fejlesztésekre fordított. Két éve 2,7, tavaly 4,9 milliárd forintot adott a cégnek, idén további 7,7, jövőre pedig várhatóan 10 milliárd forinttal készül megvastagítani a BKV bankszámláját. A BKV Rt. vezetése azonban kevesli ezeket az összegeket, és levelükben most azt kérik, hogy az önkormányzat pótolja ki azt a hiányt, amelyet a PM tarifavétói okoztak. Szerintük így lehetne mérsékelni az idénre tervezett 10,5 milliárd forintos üzleti veszteséget. A BKV 3,9 milliárd forint önkormányzati hozzájárulást tart indokoltnak.

Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes szerint legkésőbb a jövő évi költségvetésben intézkedéseket kell hozni a BKV eladósodásának megakadályozása érdekében. Az idei 3,4 milliárdos tartozás jövőre eléri az 5 milliárd forintot, ha az önkormányzat nem tesz valamit.

A BKV bevételei jelenleg 65 milliárd forintra rúgnak, miközben kiadásai elérik a 76 milliárd forintot. Ebből működési támogatását Vajda Pál szerint a jelenlegi 21-ről 25 milliárd forintra kellene emelni. Péterffy Ágoston, a városüzemeltetési bizottság SZDSZ-es elnöke nem ért egyet azzal, hogy a főváros átvállalja a Pénzügyminisztérium feladatait, azaz az önkormányzat pótolja ki az elmaradt tarifaemelés okozta hiányokat. Azt viszont szakmailag támogatná, hogy a BKV több fejlesztési támogatást kaphasson. A közlekedési vállalat így végül is ugyanahhoz az összeghez jut hozzá, ám Péterffy Ágoston szerint "ez politikusabb megoldás". Varga Mihály pénzügyminisztert lapzártáig nem tudta elérni a Magyar Hírlap.