Tizenegy hatóság használ titkosszolgálati eszközöket

Az adóhivatal titkos adatgyűjtése segíthet a maffia leleplezésében, a gyanús vállalkozások megszüntetésében. Ugyanakkor félelmet kelt, hogy vajon a mindenkori hatalom nem fogja-e rendeltetésétől eltérően felhasználni a különleges jogosítványt. Szakemberek s politikusok folyamatosan elemzik és vitatják az Alkotmánybíróság hétfői döntését. Sokan nem értik: miért várt a bírói testület két évig a határozattal és miért adott további másfél évet a hiba kijavításához.

Jó és előremutató az Alkotmánybíróság (AB) határozata az APEH bűnügyi igazgatóságának ügyében - nyilatkozta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. A törvényhozók úgy vették át a titkos információszerzés lehetőségét a rendőrségi törvényből, s ruházták fel vele az adórendőrséget, hogy ehhez a kétharmados szavazatarány nem volt meg. Kolláth György kifejtette: eddig az AB csak azt írta elő, hogy kétharmados törvényt kétharmados jogszabállyal lehet módosítani, kiegészíteni, hatályon kívül helyezni. A testület - hat alkotmánybíró szavazatával - most túllépett ezen. Ha egy elfogadott törvényből új jogszabályba vesznek át részletet, az új törvényt is kétharmaddal fogadhatja el az Országgyűlés.

Az alkotmányjogász szerint nem csoda, hogy az AB-ben öt ellenszavazat volt. Többnyire a vagyoni-pénzügyi szakmai vonalat képviselő bírák fogalmaztak meg különvéleményt: szerintük az adórendőrségről szóló törvény úgy jó, ahogy van. Velük szemben az alkotmányos, emberi jogok szakterületével foglalkozó bírák mondtak nemet a törvényre. A határozat Kolláth szerint végül is kompromisszumos. Erre utal az a nyilatkozat is, melyet Holló András alkotmánybíró, a testület helyettes elnöke adott az MTI-nek kijelentve, a parlament feladatait vették figyelembe a határidő megállapításakor. Kolláth György lapunknak elmondta: szerinte ütőképes bűnügyi rendőrségre van inkább szükség, nem pedig arra, hogy nyomozóhatóságok sorát ruházzák fel a titkos adatgyűjtés lehetőségével.

Ágh Attila politológus szerint erős nyomás nehezedik a kormányra, szüntesse meg a gyanús vállalkozások egymás elleni leszámolásait. A maffiával szemben a hagyományos eszközök, módszerek hatástalanok, emlékeztetett az elemző. Ugyanakkor szerinte sokak számára félelmet kelt, hogy a korábbi tíz hatóság mellett egy újabb, az APEH is kutakodhat titkosszolgálati eszközökkel a személyes adatok közt. Múltbéli félelmek elevenednek meg: nem fog-e a hatósátikai vagy más célzattal beletekinteni mások magántitkaiba. Az AB döntése - mutatott rá a politológus - reménnyel kecsegtet: az Országgyűlés ismét átgondolhatja az ellentmondásos helyzetet.

Vastagh Pál szocialista képviselő, volt igazságügyi miniszter szerint örvendetes az AB hétfői döntése. Mint mondta, az MSZP korábban nem az adórendőrség intézményét bírálta, hanem az általuk felhasználható eszközrendszerrel szemben fogalmazta meg aggályait. Az MDF nem kívánta kommentálni a határozatot. Balsai István frakcióvezető annyit jegyzett meg: ha kétharmados döntésre van szükség, akkor ennek meg kell felelni. Hozzátette: szerinte az a fő gond, hogy az ellenzék nem támogat egy olyan jogszabályt, amely a bűnüldözést szolgálta volna.