Júliusban teljes kiegyenlítettség a Fidesz-MPP és az MSZP között

Vágólapra másolva!
A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös választáskutatási programjának 2001. júliusi adatfelvétele a Fidesz-MPP és az MSZP gyakorlatilag teljesen azonos mérvű választói támogatottságát mutatja. Mindössze a biztos szavazó pártválasztók kategóriájában regisztrálható 1 százalékpontnyi MSZP-előny. A Fidesz-MPP elsődleges támogatottsági adatai az összes megkérdezett körében 1 százalékpontos csökkenést mutatnak, az MSZP 1 százalékpontos növekménye mellett. A pártválasztó megkérdezettek körében a Fidesz támogatottsága 4 százalékponttal csökkent, az MSZP-é 1 százalékponttal emelkedett. A biztos részvételt ígérő pártválasztók körében a Fidesz-MPP esetében 2 százalékpontos csökkenés regisztrálható, az MSZP-nél nincs változás júniushoz képest.
Vágólapra másolva!

A kis pártoknál az összes megkérdezettet tekintve csak az MDF esetében mutatkozik 1 pontos emelkedés, a többi párt támogatottsága az előző hónaphoz képest nem változott. A pártválasztók körében az SZDSZ-nél 1, az MDF-nél 3 pontos növekmény regisztrálható, az FKGP támogatottsága 1 pontos csökkenést mutat, a MIÉP helyzete nem változott. A biztos részvételt ígérő pártválasztóknál az SZDSZ támogatottsága 1, az MDF-é 3 százalékponttal növekedett, a MIÉP 1 pontos csökkenést mutat, a kisgazdapárt támogatottsága nem változott. A választástól távol maradók, a válaszmegtagadók és a bizonytalan párt preferenciájú választók együttes aránya a júliusi felvétel alapján 47 százalék, ez egy pontos csökkenést jelent júniushoz képest.

Júliusban az előző havi adatfelvételhez képest 2 százalékponttal emelkedett és ezzel 63 százalékot tesz ki a biztos részvételi szándékról nyilatkozó megkérdezettek aránya. A "biztos" szavazók mintegy 7 százaléka nem volt hajlandó elárulni pártpreferenciáját, 25 százalékuk pedig bizonytalan volt a támogatandó pártot illetően.

A Fidesz-MPP választói megítélés szerinti győzelmi esélye az összes megkérdezett körében a júniusi 9 pontos előny után 1 százalékpontra mérséklődött az MSZP-vel szemben úgy, hogy a Fidesz győzelmére tippelők aránya 4 ponttal csökkent, az MSZP győzelmét vélőké pedig 4 ponttal növekedett. Júliusban a Fidesz-MPP szavazóinak 86, az MSZP szavazóinak 85 százaléka várja saját pártja győzelmét. Ezek az adatok a Fidesz esetében a júniusi 2 pontos növekedést követően 5 pontnyi csökkenést, az MSZP esetében pedig a júniusi 3 pontos csökkenést követően 2 pontos emelkedést mutatnak. A bizonytalanok körében a Fidesz-MPP győzelmét vélők aránya júliusban 6 százalékponttal csökkent, az MSZP-re tippelőké 5 ponttal növekedett.

Az összes megkérdezett átlagát tekintve Fideszt elutasítók aránya 26, az MSZP-t elutasítóké 17 százalék a júliusi felvétel alapján. Ez a Fidesz-MPP esetében 4 pontos emelkedést, az MSZP esetében is 1 százalékpontnyi csökkenést jelent a júniusi adatokhoz képest. A Fidesz-MPP szavazóinak körében az MSZP-t elutasítók aránya 2 százalékpontos csökkenést mutat. A Fidesz szavazóinak 41 százaléka nyilatkozott úgy júliusban, hogy az MSZP-re semmiképpen nem szavazna. Az MSZP támogatóinak körében a Fidesz elutasítottsága 11 százalékponttal növekedett, az MSZP-szavazók 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen nem szavazna a Fideszre.

A kormány tevékenységének megítélése a Fidesz-MPP támogatóinak körében 7, az MSZP szavazótáborában 2 indexponttal csökkent, a bizonytalan választók körében ugyanakkor 4 indexponttal emelkedett. Az ellenzék megítélésének tekintetében a Fidesz-MPP táborában 4, az MSZP táborában 1, a bizonytalanok körében pedig 1 indexpontnyi emelkedés regisztrálható a júniusi felvételhez képest.

A demokrácia működésével való elégedettséget tekintve a Fidesz-MPP szavazóinak körében 3, az MSZP szavazótáborában 10, a bizonytalanok körében pedig 1 indexpontnyi süllyedés mutatkozik. Az ország gazdasági helyzetére vonatkozó várakozásokban a Fidesz-MPP táborában 9, az MSZP táborában és a bizonytalanok körében pedig 1-1 indexpontnyi csökkenés mutatkozik az előző havi adatokhoz képest.

A júliusi vizsgálat továbbra is a két nagy párt kiegyenlített választói támogatottságával meghatározott erőviszonyokat rajzol fel. A jelenleg önálló parlamenti frakcióval rendelkező kis pártok a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges támogatottságért küzdenek. A kis pártok küszöbátlépési esélyeire vonatkozó becsléseket nehezíti, hogy az 5 százalékos szint nominális értelemben önmagában sem sokkal haladja meg az adatfelvételek statisztikai hibahatárát, a küszöbszint körüli 1-2 százalékpontos ingadozás nem tekinthető megbízható támpontként az egyes pártok bejutásának előrejelzéséhez.