Százmilliárdba kerül az EU-minőségű ivóvíz

Mintegy 100 milliárd forint beruházást igényel, hogy Magyarországon az ivóvíz minősége mindenütt megfeleljen a szigorú uniós normáknak. Mert az Európai Bizottság nem ismer pardont: kedden azért részesítette szigorú megrovásban Franciaországot és Spanyolországot, amiért nem biztosít egész területén egészséges ivóvizet lakosságának. Pedig mint az EU környezetvédelmi biztosa kijelentette: az egészséges ivóvíz alapvető emberi jog.

A '80-as években véget ért fejlesztéseknek köszönhetően Magyarországon a lakosság közel 97 százalékát látják el vezetékes ivóvízzel. Csak az alföldi tanyavilág lakossága kényszerül ásott kutak használatára. Az ÁNTSZ-ek felmérései szerint európai összehasonlításban a csapvíz minősége az ország legtöbb településén jónak mondható, mindenütt teljesítik a magyar szabvány előírásait. A gondokat elsősorban a felszín alatti vizekben lévő vas és mangán okozza, több helyen pedig be kellett avatkozni az egészségre ártalmas szennyezések (nitrát, arzén, fekálindikátor-baktériumok) jelenléte miatt.

Ennek ellenére Magyarország a következő években mintegy 100 milliárd forintot kell költeni az ivóvízminőség javítására. Az Európai Unió 1998-ban új, a korábbiaknál szigorúbb ivóvíz-előírásokat fogadott el. Az új szabványokat egyelőre nem minden ország képes betartani. Az Európai Bizottság éppen kedden részesítette szigorú megrovásban Franciaországot és Spanyolországot, amiért nem biztosít egész területén egészséges ivóvizet lakosságának.

Nekünk nem kell hasonló feddésre számítani, Magyarország teljesíteni tudja a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit - mondta Rémai János, a vízügyi tárca főosztályvezetője. Amennyiben a parlament szeptemberben jóváhagyja a vízgazdálkodási törvény módosítását, elhárul az akadály az ivóvíz egészségügyi követelményeit meghatározó - a kormány által még tavasszal elfogadott - rendelet kiadása előtt. Ebben már az új uniós irányelvben szereplő határértékek szerepelnek. Erre épül a vízügyi tárca már kész, szintén kormánydöntésre váró ivóvízminőség-javító programja.

A legjelentősebb, mintegy 40 milliárd forintos beruházást az Alföldön néhány éve befejezett arzénprogram újraindítása igényli - tudtuk meg Rémai Jánostól. Az EU ugyanis 50 mg/literről 10 mg/literre szigorította az arzénhatárértékeket. Mivel nálunk a Dél- és Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon helyenként ennél magasabb az ivóvizek arzéntartalma, különféle tisztítási eljárásokra kell a pénzt költeni 2009. december 25-éig.

Az ivóvízminőség-javító programnál nagyságrendekkel több pénzbe kerül a települési szennyvizek elvezetése és tisztítása a felszíni vizek védelme érdekében. Ezen a téren Magyarország átmeneti mentességet kapott a csatlakozási tárgyalásokon, így 2015-re kell biztosítania a 2000 lakosnál népesebb települések szennyvíz-csatornázottságát. Ez egyrészt a közcsatornák, másrészt biológiai tisztítók kiépítését foglalja magába. Az érzékenynek minősített területeken, - egy közelmúltban elfogadott jogszabály szerint ezek a nagyobb üdülőtavaink, Balaton, Velencei- tó és Fertő tó, illetve környékük - még szigorúbbak a követelmények: itt elkerülhetetlen a kémiai tisztítás, azaz a foszfor- és nitrogénmentesítés megoldása.

Ajánlat:

A magyarok többsége támogatja az EU-csatlakozást