<P class="MsoNormal">Hazugságvizsgálót is bevetnek a vállalkozók

Vágólapra másolva!
Szabályozás hiányában a polgári életben bárki bármire használhatja a poligráf - azaz hazugságvizsgáló - készüléket, noha ilyen eszközt csupán engedélyek birtokában lehet az országba behozni, és a nyomozóhatóság kizárólag szigorú törvényi előírások betartása mellett alkalmazhatja. Így csak büntetőeljárásban vagy egy körözött személy felkutatásához ellenőrizheti az érintett szavahihetőségét ezzel a módszerrel, kizárólag az illető írásos beleegyezése után. A határőrség - bár rendelkezik nyomozati jogkörrel - nem alkalmazhat poligráfot munkája során.
Vágólapra másolva!

Mivel a több millió forintos műszer jelen pillanatban bűnfelderítő eszköznek minősül, behozni is csupán három engedély birtokában lehet. E szigorúnak tűnő szabályok ellenére semmi nem tiltja, hogy a civil szférában bárki használjon poligráfot. Mint ahogy azt sem szabályozza semmi, hogyan és mire lehet használni. Ennek köszönhetően a kisvállalkozásoktól a multinacionális cégeken át egyre több helyen alkalmazzák. Elsősorban házon belül történt bűncselekmények elkövetőjének felderítésére, legtöbbször abban az esetben, amikor a cég nem akar feljelentést tenni. Másodsorban a leendő munkatárs felvételének kockázatát próbálják ezzel kiszűrni - mondta Krispán István pszichológus szakértő, aki 25 éve végez poligráfos vizsgálatot.

A megbízható vizsgálati eredményhez azonban elengedhetetlen, hogy azt kellő tapasztalatokkal rendelkező szakember végezze - hangsúlyozza Krispán. Képzés hiányában Magyarországon igen kevés a hozzáértő. Éppen ez a civil szférában történő alkalmazás legnagyobb veszélye.

A többségnek ugyanis nincs nagy gyakorlata, ráadásul kontroll nélkül végzi munkáját. Míg a büntetőeljárásban a poligráfos vizsgálat eredménye csupán egy a több más bizonyíték közül, ami a nyomozás további adataival is összehasonlítható, a munkahelyeken végzett vizsgálatok eredményeit nem lehet ellenőrizni.

A poligráf büntetőeljáráson kívüli alkalmazása több aggályt vet fel az adatvédelem szempontjából. Az ügyben - egy névtelen bejelentés alapján - még Majtényi László korábbi biztos kezdett vizsgálódni. Az elkészült ajánlás szerint elfogadhatatlan a poligráf használata a civil szférában. A bűncselekmények felderítése ugyanis a hatóságok feladata, nem a gazdasági társaságoké. Ez nem pusztán a munkavállalók személyiségi jogát sérti, hanem emberi méltóságukat is. Az ellenőrzésekkel ugyanis indokolatlanul szélesítik ki a gyanúsítottak körét. Ezzel pedig olyan helyzetbe kényszerítik a dolgozókat, amelyben úgy érzik, tisztázniuk kell magukat. Ez lehet az oka annak, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján 200 emberből csupán egy nem vállalja a vizsgálatot.

Nem támogatja az adatvédelmi biztos a munkatársak emberi tényezőjének kockázatára irányuló poligráfos vizsgálatot. A dolgozók hozzájárulásuk megtagadásával ugyanis egzisztenciájukat veszélyeztetik. Ráadásul a fontos és bizalmas munkakörre jelölt vagy ezt betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése - ami éppen a kockázati tényezők kiszűrésére irányul - sem tartalmaz poligráfos vizsgálatot.

Bár Magyarországon még nem elfogadott, más országokban a hazugságvizsgálat sokszor a humánpolitika része. Amerikában kormányhivatalokban felvételi követelmény a poligráfos vizsgálat, amit aztán bizonyos időközönként újra elvégeznek. Izraelben pedig elképzelhetetlen, hogy hazugság-, illetve megbízhatósági vizsgálat nélkül nevezzék ki mondjuk a Legfelsőbb Bíróság elnökét.

A szakember által végzett poligráfos vizsgálat mindent elárul az érintettről: feltárhatja az illető múltját, anyagi helyzetét és azt is, vajon nem hátsó szándék vezette-e, amikor a meghirdetett állásra jelentkezett. A vizsgálat során csak tényekre lehet rákérdezni. Ezen kérdésekre adott válaszokból és fiziológiai reakciókból tudja megállapítani a szakértő, hogy a vizsgált személy igazat mond-e. Szándékokat nem lehet megállapítani. A vizsgálat minimum másfél órás, de akár egy egész napig is eltarthat.