Hazug önéletrajzok

A jobb posztok elérése érdekében angol munkavállalók milliói írják tele hazugságokkal az önéletrajzukat. Bármit letagadnak, vagy hozzátesznek egy-egy jobb állásért. A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy itthon egyelőre becsületesebbek, vagy józanabbak a munkakeresők.

Egy felmérés szerint Nagy-Britanniában a munkavállalók milliói írnak hazugságokat az önéletrajzukba, mert azt gondolják, hogy a munkaadóik úgysem fogják ellenőrizni - írja a BBC. Három emberből egy biztosan megengedi magának, hogy valótlant írjon az önéletrajzába, ami a képzettségét, a szakmai előéletét és az érdeklődési körét illeti. A megkérdezett ezer ember 20 százaléka nyíltan be is vallotta ezt, mondván, így biztosabb befutónak érezte magát a többiekkel szemben. Vannak, akik letagadják büntetett előéletüket, hazudnak az elvégzett iskoláikat és a volt munkahelyükön betöltött titulusukat illetően.

A munkáltatók viszont valóban nem ellenőrzik az önéletrajzban szereplő állításokat - mutat rá a felmérés - ők ugyanis azt állítják, hogy ez túlságosan időigényes volna. Inkább ösztönösen választanak munkaerőt. A vizsgálatot végző társaság mégis azt ajánlja, érdemes megnézni, kit alkalmaznak a cégek, mert azzal hogy a megfelelő embert ültetik a megfelelő székbe, rengeteg pénzt és időt takaríthatnak meg. A rosszul megválasztott munkaerő komoly gondokat is okozhat a vállalatnak.

Hazai fejvadász cégek munkatársaitól az [origo] úgy tudja, hogy bár alakalmanként előfordulnak csúsztatások, az önéletrajzok hamisítása nem ölt olyan ijesztő méreteket, mint az az angol felmérésben olvasható. Az is igaz, hogy Magyarországon egyelőre nem készültek hivatalos felmérések.

A leggyakrabban előforduló probléma, amikor a munkahelyeiket nagyon gyakran váltogatók - a jobhopperek - kihagynak előző munkahelyeik felsorolásakor néhányat, nehogy a munkaadó attól tartson, hogy őt is hamarosan "elhagyják". Gyakran felejtik ki a munkakeresők azoknak a munkahelyeknek a bevallását, ahol csak próbaidőt töltöttek, de nem váltak be. Előfordul, hogy felülértékelik magukat nyelvismeret terén, de ez nem kifizetődő hazugság, mert hamar kiderül az igazság.

Kicsit más a helyzet az alkalmazottak, illetve maximum középszintű vezetők közvetítésével foglalkozó cégek esetében. Az ilyen munkaközvetítő irodákba önként jelentkezők általában nem akarnak semmit elhallgatni, de ez nehezebb is volna, mert az előző munkahelyeken kapott referenciákkal és iskolai papírokkal kell jelentkezniük, valamint vizsgán kell átesniük. A vizsga során kérdőíveket töltenek ki, beszélgetéseken vesznek részt, és be kell bizonyítani nyelvtudásukat. Havonta többszáz ember adja be ilyen irodákba a kérelmét. Az itt előzetesen megszűrt jelentkezők közül már csak azok mennek a megrendelő vállalatokhoz interjúra, akik a legalkalmasabbnak bizonyultak az adott munkakörbe. Ha a jelentkező még mindig elhallgatott valamit, az ezen a második szűrőn biztosan fönnakad. Egy munkaközvetítő cég munkatársa elmondta az [origo]-nak, hogy a vállalatok jóhiszeműek, és nem sejtenek rögtön szándékosságot, ha a munkakereső nem említi minden adatát, pályája minden mozzanatát.

A fejvadász cégek közül némelyik pontos dokumentumokat kér a végzettségről és szakmai tapasztalatról. Azok esetében, akik közép- és felsőszintű vezetői posztokra jelentkeznek, ez bizalmi kérdés, és a legritkább eset, hogy a komoly állásokra pályázók furfangoskodnának. A vezetői, felelős állásokra embert kereső fejvadászok sem bíznak azért teljesen az ügyfelekben, komoly interjúztatással igyekeznek megismerni őket, és a megrendelő céghez már csak a valóban legalakalmasabb személyt küldik. A nagyok világában ráadásul azért is nehéz a mellébeszélés, mert előbb-utóbb ismerősbe botlik az ember.

Nem túl gyakran grafológust is alkalmaznak az alkalmassági szűrésekhez, bár ennek hatékonyságát Magyarországon még nem ismerték föl eléggé - mondta az [origo]-nak egy grafológiai tanulmányokat készítő nemzetközi hivatal magyarországi munkatársa. A grafológusok azonban soha nem nézik a beadvány, illetve önéletrajz tartalmi részét, csupán személyiségjegyeket igyekeznek megállapítani az írásképből.

[origo]